Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
II. A hatalomváltástól a trianoni békeszerződés becikkelyezéséig
68 A hatalomváltástól Trianonig István nyugalmazott főispánt (Komárom), társelnökké Bittó Dénes nyugalmazott főispánt (Pozsony) és Körmendy-Ékes Lajos képviselőt (Kassa), főtitkárrá Tuba Jánost (Komárom). Az Elnöki Tanácsban helyet kapott a magyar pártok valamennyi nemzetgyűlési képviselője és szenátora, de beválasztották a magyar politikai élet vezető személyiségeit is. Közöttük találjuk Rakovszky Ivánt, aki Turóc megyét képviselte a tanácsban és Malcomes Bélát Bars megyéből.203 Az új szervezet felső vezetésében elsősorban a közhatalomváltás előtti Magyarország, a történelmi osztály képviselői kaptak helyet, akik a közigazgatási hierarchiában magas pozíciókat töltöttek be. Malcomes Béla a megalakulás után néhány nappal terjedelmes memorandumot nyújtott be a budapesti Külügyminisztériumba a felvidéki propaganda204 tárgyában. A hosszú elemzésében sorra vette az eddigi mozgalmak eredményeit, végigvonult írásában az a szándék, hogy a további magyar szervezkedést központosítsák, és a Magyar Népszövetség köré csoportosult személyeket bízzák meg annak vezetésével. A szlovákiai magyar pártok vezetőiről megjegyzi, hogy „... azon vezérférfiak, akik a magyarság politikai állásfoglalását Pozsonyból mindezideig irányították, (...) a csehofil tót párt vezérférfiaihoz (Srobár, Ivánka, Zoch, etc.) olyan túlságosan barátságos viszonyt létesítettek, aminőt egy irredenta-vezér meg nem engedhet magának anélkül, hogy a benne összpontosuló bizalmat el ne veszítse.”205 Itt Malcomes megjegyezte, hogy újabban a pozsonyiak bizalma Bittó Dénes felé fordul. Helytelennek tartja, hogy az anyaországi pártok fiókjaiknak tekintik az itteni pártokat, ez vonatkozik a keresztényszocialista pártra és kisgazdapártra egyaránt. Az itteni pártok gyakran egymás ellen küzdenek, csupán a Magyar Népszövetség megalakulása „ébresztette fel az egységes öntudatot”. Hosszasan foglalkozott „T. egyetemi tanár" (Tuka Béla) szerepével, aki nemrég „felutazott Pestre s innen mint a párt (keresztényszocialista párt - A. B.) vezetője tért vissza, amit azonban a párt el nem ismert”. Tuka azonban nem csak a politikai szervezkedést irányítja. „A katonai propaganda pozsonyi főmegbízottja ugyancsak T. tanár úr. Mi Pesten érdeklődtünk s innen nyert információ alapján tudtuk meg, hogy ő a hivatalosan támogatott propaganda vezetője, de amíg ezt megállapítottuk, sok baj és sok zavar származott.”206 Érdekes adatokat közöl Tuka munkamódszereiről: „Mikor áprilisban (1920-ban - A. B.) a propaganda számos emberét, közöttük T. tanárt is letartóztatták,207 az egész actio hetekre és hónapokra fennakadt. T. helyébe beugrott ugyan egy helyettes, miután azonban T. az egész ügyet egyedül irányította s a szervezet legapróbb részleteit minden feljegyzés nélkül a fejében hordta, a pénzutalványozást is minden ellenőrzés nélkül gyakorolta, a helyettes működése igen
