Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
II. A hatalomváltástól a trianoni békeszerződés becikkelyezéséig
1920-tól a Vezérlőbizottság létrehozásáig 67 negyedévében elérte a 35 ezret.200 A párt taglétszáma a hivatalos kimutatás szerint 43 ezer volt. Az évi tagdíj 5 korona volt, és 1920- ban a párttagdijakból 128 810 korona folyt be.201 Mivel mindkét párt elsősorban egy szűk magyar szavazóbázisra támaszkodott, befolyásuk kiterjesztésére irányuló törekvéseik, az egyes pártokhoz kacsolódó különböző szervezetek létrehozása gyakran váltottak ki ellenérzéseket, feszültséget a két párt között, amelynek a sajtóban is hangot adtak. A magyarság megszervezése azonban nemcsak egyes pártok vonalán folyt, hanem megjelent egy „pártoktól független” kulturális szervezet is. A trianoni békeszerződés aláírásának másnapján, 1920. június 5-én jelent meg a Komáromi Lapok hasábjain egy nyilatkozat, amely bejelentette a Magyar Népszövetség (MN) megalakulásának szándékát. A szervezet megalakítása és a békeszerződés aláírása közötti összefüggés a nyilatkozatból is kitűnik. „Eddig az itteni magyarság elvi álláspontja mindig abban csúcsosodott ki, hogy a megszállás tényleges állapota még nem végleges állapot. Csak az entente és Magyarország közötti szerződés aláírásával válik jogilag is befejezetté. Most már ez bekövetkezett. Ehhez kell tehát igazodni az itteni magyarság jövendő magatartásának és szervezkedésének is... Az még csak kérdés tárgya sem lehet, hogy e változott helyzetben is minden áron fenn akarjuk tartani magyarságunkat, megvédeni faji, kulturális, emberbaráti és gazdasági érdekeinket, szóval mindazon jogainkat, melyeket az entente és Cseh-Szlovákia között létrejött szerződés a nemzeti kisebbségek, tehát a magyarság részére is biztosított. (...) Ezeket kívánja szolgálni a »Magyar Népszövetség« alakítására irányuló, városunkból mint az új állam egyik legnagyobb színmagyar vidékének központjából kiinduló mozgalom, mely az előzetes tervezet szerint távol tartva magát minden pártpolitikától, a magyarság mint nemzeti kisebbség ama jogait kívánja szolgálni, miket részére a cseh-szlovák köztársaság és a szövetséges főhatalmak között létrejött szerződés faji, nyelvi tekintetben, oktatási, közművelődési, emberbaráti, népjóléti, valamint gazdasági tevékenység kifejtése terén alaptörvényként biztosít.”202 Az új szervezet országos irodahálózatot kívánt létrehozni, amely feladata a magyarság helyzetére, sérelmeire vonatkozó adatok gyűjtése lett volna. A szervezés nagy erőkkel folyt szerte az országban. Az alakuló ülést július 4-re hívták össze Komáromba. A többezres tömeg a főgimnázium udvarán gyűlt össze. Ezen jelen voltak minden jelentős magyar szervezet, párt és intézmény képviselői. Képviseltették magukat az egyes vármegyék (az északi szlováklakta részek is), a jelentősebb városok. A gyűlés megválasztotta elnöknek Kürthy
