Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
II. A hatalomváltástól a trianoni békeszerződés becikkelyezéséig
66 A hatalomváltástól Trianonig és Ruszinszkói Gazdák Szövetsége. A komáromi gazdanapon ott voltak több megyei gazdasági egyesület képviselői, és a lapok beszámolói alapján 8-10 ezer ember vett részt rajta. A szövetség elnökévé Szent-lvány Józsefet, ügyvezető elnökévé Szilassy Bélát választották.196 Ez is a párt választóbázisának megerősödését jelezte. Az OKP is igyekezett erősíteni pozícióját, szélesíteni társadalmi bázisát. 1920 szeptemberében létrehozta szlovák, majd később német szekcióját az általa hirdetett őslakos összefogás jegyében, bár ezek hatása a párt választási eredményeire és politikai vezetésére nézve a későbbiekben nagyon csekély volt.197 Az országos pártvezetőség 60 tagból állt, ebből 30 magyar, 20 szlovák és 10 német nemzetiségű volt.198 A szlovák osztály létrehozásával elsősorban a Hlinka vezette Szlovák Néppártot igyekeztek befolyásolni: részben az autonómiáért való közös fellépésre rábírni, részben a magyar érzelmű szlovák választókat igyekeztek tőle elhódítani. A szlovákság körében volt egy réteg, amely műveltségét magyar iskolákban szerezte, és a magyar kultúra közelebb állt hozzá, mint a cseh, és nosztalgiával tekintett a széthullott Monarchiára. A szlovák osztály létrehozásában részt vett az a Tvrdy Jenő zsolnai ügyvéd vezette keresztényszocialista csoport, amely korábban a néppártból vált ki. Az OKP szlovák osztályát két magyar érzelmű szlovák értelmiségi, Petrášek Ágoston katolikus pap és Tvrdy Jenő zsolnai ügyvéd vezette. Egy közös autonomista blokk létrehozásának gondolata a Szlovák Néppárttal váltakozó erősséggel jelen volt az egész két világháború közötti időszakban. Többször tárgyalásokra is sor került a két párt között, megvalósulását azonban meggátolta a szlovákok félelme, hogy elkötelezzék magukat a magyarokkal történő közös politizálás mellett, továbbá a Szlovák Néppárt politikája legalább annyira magyar-, mint csehellenes volt. A keresztényszocialista párt 1920 őszén elfogadott programjában nagy hangsúlyt kapott szociális különbségek elleni fellépés, a szakszervezeti szervezkedés szabadsága, ugyanakkor hevesen támadták a kommunista eszméket. Központi helyet foglalt el a programban Szlovákia autonómiájának és a magyarok nyelvi, kisebbségi jogainak követelése. A többi párthoz hasonlóan befolyásának növelésére az OKP is különböző érdekvédelmi szervezeteket, szakszervezeteket hozott létre. A Keresztény Gazdák Országos Szövetsége 1920. szeptember 1-jétől fél év alatt 137 vidéki szervezetet hozott létre 48 000 taggal.199 A keresztényszocialista kisiparosok és kiskereskedők 40 nagyobb és 16 kisebb helyi szervezetet alakítottak. Júliusban létrehozta a Keresztényszocialista Földmunkások Szövetségét. „A földmunkások, béresek, cselédek és zsellérek’’ számára lapot is kiadtak 1921 februárjától A Föld Népe címmel. A taglétszám itt, 1921 első
