Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
II. A hatalomváltástól a trianoni békeszerződés becikkelyezéséig
1920-tól a Vezérlőbizottság létrehozásáig 65 Švehla vezette politikusokból álló kormány, amelybe belépett mind az öt vezető párt. Ez kormány volt hatalmon az 1925 végére kiírt előrehozott nemzetgyűlési választásokig. A rendkívül nehéz bel- és külpolitikai helyzet ellenére sikerült stabilizálni az országot, és a kormányváltások is demokratikus körülmények között mentek végbe. Az egymást váltó kormányok az olyan bonyolult kérdéseket is sikeresen oldották meg, mint a földreform megkezdése vagy a kisantant létrehozása. A kisgazdapárt első kongresszusát csak a nemzetgyűlési választások után tartotta meg 1920. május 24-én Komáromban, ahol felvette az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt nevet, jelezve ezzel a megcélzott társadalmi bázis bővülését. A kongresszuson a párt elnökévé Szent-lvány Józsefet választották.191 A párt taglétszáma gyorsan nőtt a nemzetgyűlési választásokat követő hónapokban. Júliusra már 170 helyi szervezete és mintegy 40 ezer tagja volt. Többezres tömegeket megmozgató gazdanagygyűlések szervezésével is növelte befolyását és támogatottságát országszerte.192 A helyi kisgazdapárti szervezetek mellett fokozatosan területi szerveket, körzeteket hozott létre. A komáromi körzet az 1921. április 24-én Érsekújvárott 15-20 ezer ember részvételével megtartott nagygyűlés előtt alakult meg.193 A párt 22 pontot tartalmazó programját azonban csak 1920 őszén tették közzé. A program nagy része gazdasági kérdésekkel foglalkozott, a gazdatársadalom érdekeinek hatékony védelmét szorgalmazta. A gazdák önszerveződését, a szövetkezeti mozgalom függetlenségét, a mezőgazdasági termékek szabad forgalmát, a termékbeszolgáltatás leállításának szükségességét, a földreform igazságos végrehajtását hangsúlyozta. Megjelennek azonban benne a nemzetiségi követelések is: „a nemzetek s így a magyarság számára is széles önkormányzatot követelünk... Követeljük a magyarság iskoláinak megnyitását, a magyarság által fenntartott középiskolák megnyitásának engedélyezését... Magyarlakta vidéken csak magyarok részesülhetnek a reform előnyeiben.”194 Csehszlovákia első éveiben súlyos belpolitikai és gazdasági problémák merültek fel. Különösen égető kérdés volt ebben az időben az erősödő kommunista mozgalom az agrárproletariátus körében, a szaporodó sztrájkok és bérkövetelések. A Szlovákiai Teljhatalmú Minisztérium rendeletet bocsátott ki a mezőgazdasági munkások bérviszonyainak szabályozásáról195, a gazdák azonban tiltakoztak a szabályozás ellen. A kisgazdapárt és a hozzá kapcsolódó gazdasági szervezetek együttműködése révén jött létre Komáromban - természetesen egy hatalmas nagygyűlés keretében - 1921. május 29-én a Szlovenszkói