Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
II. A hatalomváltástól a trianoni békeszerződés becikkelyezéséig
A magyarság vezetői az új közéletben 39 II. A hatalomváltástól a trianoni békeszerződés becikkelyezéséig 1. A magyarság vezetői az új közéletben A zsupánok 1919 elején a korábbi vármegyei törvényhatósági, városi és községi önkormányzati bizottságokat feloszlatták, és helyükre újakat neveztek ki. A kinevezésnél nem vették figyelembe az államfordulat előtt létezett politikai pártokat, de igyekeztek megnyerni a társadalmi, gazdasági, egyházi és kulturális élet neves személyiségeit. Az 1919 előtti rendszer számos vezető magyar politikusa, a közigazgatási hierarchiában magas pozíciót elfoglalt hivatalnoka, gazdasági és egyházi vezetője kapott kinevezést az új bizottságokba. Közülük jó néhányan később a csehszlovákiai magyarság politikai vezetői lettek. A pozsonyi vármegyei törvényhatósági bizottságba kinevezést nyert Bartal Aurél volt főispán, Bittó Dénes földbirtokos, nyugalmazott főispán és Szüllő Géza, aki az államfordulat előtt a bazini választókerület országgyűlési képviselője volt. A Győr-Komárom- Esztergom megyei törvényhatósági bizottságban pedig helyet kapott Kürthy Lajos báró, volt turóci és zólyomi főispán, Kürthy István volt komáromi főispán és Palkovich Viktor gútai plébános, későbbi keresztényszocialista nemzetgyűlési képviselő.95 A magyarság politikai vezetői Csehszlovákiában a bizottságok kinevezése során először kerültek szembe a passzivitás és az aktivitás közötti választás dilemmájával. Dönteniük kellett, részt vesznek-e az új állam szerveinek munkájában, sorsuk aktív alakításában - ezzel tulajdonképpen elismerik az új hatalom törvényességét -, avagy a passzivitást hirdetve a régi rend mellett foglalnak állást. Az aktív részvétel azt a veszélyt is magában foglalta, hogy a csehszlovák felet segíti a béketárgyalásokon. A magyarság vezetői az aktív részvétel mellett döntöttek, s elfogadták a kinevezést. A döntésük okait 17 Pozsony megyei magyar bizottsági tag nyilatkozatban indokolta meg az első közgyűlésen. „Miután Magyarország azon területeinek hovatartozandósága, melyeket az entent hatalmak csapatai megszállva tartanak és amelyek a cseh szlovák köztársaság birtokában vannak, sem a párisi békekonferencián, sem törvényes formában még rendezve nincs, a köztársasági kormánynak a közigazgatásunknak a fennálló törvényektől eltérő rendezésé
