Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
I. Az új Csehszlovákia
A magyar és a német kisebbség...35 A gazdálkodó parasztság helyzete is folyamatosan romlott. A viszonylag magas népszaporulattal rendelkező paraszti rétegre nagyon sok vidéken a birtokok elaprózódása, szétöröklése volt a jellemző. Fokozatosan csökkent a magukat eltartani tudó, megfelelő nagyságú birtokok száma, helyükbe néhány holdas életképtelen gazdaságok jöttek létre, amelyek nem tudták egy család megélhetését biztosítani. A Csallóközben 1895 és 1930 között az 5,7 hektár alatti törpebirtokok száma 8853-ról 10 466-ra emelkedett, ugyanakkor az 5,7 és 11,5 hektár közötti birtokok száma 3649-ről 3134-re csökkent.85 Eközben a parasztgazdaságok bomlása ellenére a magyar parasztság jelentős rétegei polgárosodtak. Különösen olyan területeken, ahol termékszerkezet-váltással - például nagymértékű zöldségtermeléssel, piaci árutermeléssel - választ tudtak adni erre a kedvezőtlen folyamatra. A nagyvárosok, jelentős piaci központok közelében fokozódott az árutermelés a korábbi önellátásra törekvő paraszti gazdálkodás rovására (példa erre a csallóközi Vásárút vagy a néhány Vág menti település, Vágfarkasd, Negyed és Kamocsa). A húszas évek végétől a kis- és középgazdaságok fogyasztói igényeiben is fokozódott a csehszlovák gyáripar termékei iránti kereslet. A polgárosodás jegyeit magukon viselték a lakóházak, ahol egyre inkább a szilárdabb épftőanyagok kerültek előtérbe, valamint azok berendezése, ahol régi a paraszti bútorokat igényesebb, polgáriasabb hatású bútorokra cserélték. A harmincas évek fiataljainak ruházatára a korábbi viselet helyett az üzletben vásárolt ruhák váltak jellemzővé.88 A vallási megoszlás szerint 1921-ben a szlovákiai magyarság 70,33 százaléka római katolikus, 24,17%-a elsősorban református, kisebb mértékben evangélikus, 3,41%-a izraelita, a többi elsősorban görög katolikus volt. Az 1930-as adatok alapján a magyarok 71,29 százaléka a katolikus valláshoz tartozónak vallotta magát. Ekkor külön mutatták ki a két protestáns felekezetet, és eszerint a reformátusok 21,35, az evangélikusok 3,42 százalékát tették ki a magyarságnak. Az izraelita vallásúak aránya 1,64 százalékra csökkent.87 A reformátusok jelentős számban a Királyhelmeci és a Nagykaposi járásban, valamint Gömörben Feled és Tornaija környékén éltek. Gömörben jelentősebb számú evangélikus magyarság is élt. Az ország nyugati részén, elsősorban a Komáromi, az Ógyallai, a Párkányi és a Vágsellyei járásban élt jelentősebb számú református népesség, amely a magyar falvak módosabb paraszti rétegét alkotta. A németek 69,86 százaléka római katolikus, 23,42%-a evangélikus, 6,44%-a pedig izraelita vallású volt. Az evangélikusok elsősorban a Szepességben és Gölnicbánya környékén éltek.
