Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Névmagyarázatok és névmutatók

Névmagyarázatok és névmutatók 319

Magyarországra költözött. 1926 augusztusától Veszprém vármegye főispánja. 1931-ben vonult nyugalomba. 62, 68, 72-73, 78, 88, 113-115, 267, 269.

Krammer Jenő a Társadalmi Egyesületek Szövetsége Központjának munkatársa a húszas években. A könyvelést végezte. 104.

Kreibich Károly keresztényszocialista politikus. 1929-ben ő foglalta el a lemondott Franciscy szenátor helyét. 166.

Kurtyák Iván (1888-1933) a Kárpátalja autonómiáját követelő ruszin Autonóm Földműves Szövetség megalapítója 1923-ban és első elnöke. 1924-től haláláig nemzetgyűlési képviselő. 111-112, 163, 169, 194.

Kürthy István (1859-1943) a Komárom megyei Koltán született. Az államfordulat előtt Komárom vármegye főispánja volt. 1910 és 1918 között országgyűlési képviselő. Az államfordulat után nem kapcsolódik be nyíltan egyetlen magyar párt munkájába sem, de magyarországi kapcsolatai révén befolyással bírt azok működésére. A régi impériumváltás előtti politikai elit egyik megtestesítője volt a két világháború közötti csehszlovákiai magyar politikában. 39, 55, 57, 67, 69, 70, 75, 77, 123, 140, 144, 148, 153, 234, 266.

Kürthy Lajos (1849-1921) a Komárom megyei Kürtön született. Jogi tanulmányokat végzett, majd Zólyom és Turóc vármegye főispánjának nevezték ki. Az államfordulat után néhány hónapig Csehszlovákiában maradt, majd Magyarországra települt, ahol a Felvidék visszaszerzésére indított titkos szervezkedések egyik vezetője volt. 39-40, 50, 69, 70, 76, 234, 256, 260, 265-266.

Lelley Jenő (1879-1949) Nagykéren született. Jogi tanulmányait Budapesten végezte, majd ügyvédként dolgozott Nyitrán az államfordulat idején. Részt vett a keresztényszocialista párt megszervezésében, és 1920 márciusában a párt első országos elnökévé választották. 1920-1925 között a párt parlamenti képviselője. 1925 májusában a belső pártharcok miatt kénytelen volt lemondani elnöki tisztéről. A lemondásának legfőbb oka volt, hogy elvesztette a magyar kormány támogatását. A pártszakadás után, 1925 novemberében a párt nyugat-szlovákiai csoportját vezette a parlamenti választásokon, de nem sikerült átlépniük a választási küszöböt. Ezután visszavonult a politikától. 43, 56, 58, 62,