Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Névmagyarázatok és névmutatók

320 Névmagyarázatok és névmutatók

71-72, 75, 93, 95, 102, 112-119, 122-123, 125-127, 133-134, 136, 159, 164, 197, 209, 218, 234, 266, 276.

Logdman, Auen Rudolf von (1877-1962) szudétanémet politikus. 1911-1918 között a bécsi birodalmi tanács tagja. A Monarchia szétesése után a szudétanémet területek Ausztriához csatolását szorgalmazta. 1920-1925 között a Német Nemzeti Párt vezetője és nemzetgyűlési képviselője. Az 1925-ös nemzetgyűlési választások sikertelensége után visszavonult a politikától. 1945- ben Németországba telepítették. 1947-től 1959-ig a németországi szudétanémet mozgalom egyik vezetője volt. 120.

Lukinich Imre (1880-1950) történetíró, egyetemi tanár. A kolozsvári egyetem bölcsészkarán szerzett diplomát, majd különböző erdélyi városok gimnáziumaiban tanított. 1918-ban került a pozsonyi egyetemre tanárnak, itt éri a cseh megszállás. Tuka köréhez tartozott, az első években részt vett az ellenállásban, majd Magyarországra költözött. 1923-tól az Országos Levéltár, 1924-től az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója. 1929-től a budapesti egyetem tanára. 87, 260.

Lukovich Ferenc a kisgazdapárt egyik megszervezője 1920-ban, később központi titkára, majd pártigazgatója. 1923-ban megyei képviselővé választották Pozsony nagymegyében. A kisgazdapártból 1925-ben létrejött Magyar Nemzeti Párt tagja. 1928-ban kizárják a nemzeti pártból, mivel egyik alapítója volt az aktivista Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspártnak. A pártnak az 1929-es választásokon elszenvedett veresége után visszavonult a politikától. 57, 77, 101, 159, 280.

Machnyik Andor (1888-1955) gazdasági szakíró, agrármérnök. A Szepességből származott, egyetemi tanulmányait részben Németországban végezte. 1921-től 1937-ig a komáromi, utána a rimaszombati magyar földműves szakiskolában tanított. 1935-ben kiadta a Csallóköz című munkáját, amelyben részletesen leírja a csehszlovák földreform magyar parasztságot sújtó intézkedéseit. 34, 255, 296-297.

Majláth István volt Bars megyei főispán. 1921-ben a Magyar Népszövetség elnökévé választották. 70.

Major István (1887-1963) tanító, kommunista politikus. A két világháború közötti szlovákiai magyar kommunista mozgalom egyik vezetője, nemzetgyűlési képviselő. Az 1931-es kosúti csendőr-