Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
Jegyzetek
Jegyzetek 253 fond ŽB I, 2. doboz, jelzet nélkül. Lásd még Jankovics Marcell: Húsz esztendő Pozsonyban. Pozsony, 2000, 67-68. p. és Peéry Rezső: Reqiem egy országrészért. Pozsony, 1993, 35. p. 34. Popély: Eltenszélben. 34-35. p. - KL, 1919. február 22. 1-2. p. 35. Ormos: i. m. 197-205. p. 36. Popély: Ellenszélben. 70. p. 37. Fidler, Jin: Francouštľ generálové na Slovensku a Podkarpatské Rusi (1919-1925). Vojenská história, 2000. 3-4. sz. 79-88. p. 38. Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában 1914-1945. Debrecen, 1998, 56-62. p. 39. A Csehszlovák Nemzeti Tanácsot először Franciaország ismerte el 1918. június 29-én. Nagy-Britannia 1918. augusztus 9-én, az Egyesült Államok 1918. szeptember 3-án követte a Nagy-Britannia példáját. Československé dejiny v datech. Praha, 1986, 377-378. p. 40. Rothschild, Joseph: Csehszlovákia története a két világháború között. Szeged, 1995, 10. p. 41. Hodža ezeket a gondolatokat a második világháború alatt emigrációban írta. Hodža, Milan: Federácia v strednej Európe. Bratislava, 1997, 141. p. 42. A népszámlálások eredményeit a következő kiadványokból merítettem: Československá Štatistika. Svazek. 9. Sétám' lidu v republice Československé ze dne 15. února 1921. I. díl. Praha, 1924 (a továbbiakban: Česk. statis. Sv. 9. L). - Československá štatistika. Sväzok 22. Sčítanie fudu v republike Československej zo dňa 15. februára 1921. II. diel. Povolanie obyvateľstva 3. čiasť. Praha, 1925 (a továbbiakban: Česk. statis. Sv. 22. II.). - Československá štatistika. Svazek. 37. Sčítání lidu v republice Československé ze dne 15. února 1921. III. dfl. Praha, 1927 (a továbbiakban: Česk. statis. Sv. 37. III.). - Československá Štatistika. Svazek. 98. Sčftání lidu v republice Československé ze dne 1. prosince 1930. I. dfl. Praha, 1934 (a továbbiakban: Česk. statis. Sv. 98. I.). - Československá Štatistika. Svazek. 104. Sčítání lidu v republice Československé ze dne 1. prosince 1930. II. dfl. Povolám' obyvatelstva. Praha, 1934 (a továbbiakban: Česk. statis. Sv. 104. II.). - Československá Štatistika. Svazek. 116. Sčŕtání lidu v republice Československé ze dne 1. prosince 1930. II. dl). Povolám' obyvatelstva. Časť 3. Praha, 1935 (a továbbiakban: Česk. statis. Sv. 116. II.). - Zprávy štátneho úradu štatistického republiky Československej. Ročník XIV. (1933), číslo 195. A közölt adatokból néhány százalékszámítást magam végeztem el, és foglaltam az adatokat táblázatokba. - Česk. statis. Sv. 9. I. 43. - Popély Gyula: Népfogyatkozás. Budapest, 1991, 59. p. 43. Az 1910-es népszámlálás alkalmával közigazgatásban dolgozók és a szabadfoglalkozásúak közül mindössze 2 911 vallotta magát szlovák anyanyelvűnek. Ebből is 1423 szülésznő volt. Československá vlastiveda. Díl 5. Štát. Praha, 1931, 451. p. 44. Uo. 440. p. 45. A Csehszlovákia függetlenségéről és a kisebbségek védelméről szőlő szerződés, Saint-Germain-en-Laye, 1919. szeptember 10. In: Halmosy
