Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Jegyzetek

254 Jegyzetek

Dénes. Nemzetközi szerződések 1918-1945. Budapest, 1966, 87-92. p. A terület hivatalos neve: Podkarpatská Rus.

46. Česk. statis. Sv. 37. III. 61.

47. Az ország politikai és választási rendszerét elsősorban a 121/1920. számú alkotmánytörvény és a 123/1920. számú képviselőválasztásról szőlő törvények fektették le. Sbírka zákonú a nanzení štátu československého (a továbbiakban: Sb.). Ročník 1920, čís. 121. és Sb. Ročník 1920, čís. 123.

48. A községi választás rendjéről szőlő törvény Sb. Ročník 1919, čís. 75.

49. Česk. statis. Sv. 1. 11-13.

50. Česk. statis. Sv. 70. 9-10.

51. John, Miloslav: Čechoslovakismus a ČSR 1914-1938. Beroun, 1994, 58-59. p. - Rothschild, Joseph: Csehszlovákia története a két világháború között. Szeged, 1995, 56-57. p.

52. A nyelvtörvényként emlegetett, az alkotmánylevél 129. §-a alapján kiadott törvény 122/1920. számmal került be a törvénytárba. Sb. Ročník 1920, čís. 122.

53. Česk. statis. Sv. 104. II. 38.

54. Československá vlastivëda. Dil 5. Štát. Praha, 1931, 441-442. p.

55. Česk. statis. Sv. 1. 17.

56. Bethlen István miniszterelnök 1930-ban a New York Times riporterének arra a kérdésére, milyen terjedelmű határkiigazftással elégedne meg, a következőt válaszolta. „Mi, a magyar nemzetiséghez tartozó testvéreinket akarjuk visszanyerni és népszavazásra törekszünk, mely megállapítja, vájjon bizonyos más nemzetiségűek is vissza akarnak-e térni hozzánk, igen, vagy nem. Én magam azt hiszem, hogy Csehszlovákia szlovák lakossága gazdasági okokból talán arra az elhatározásra jutna, hogy mellettünk döntsön. De ha szabad választással a visszatérés ellen foglalnak állást, úgy abba bele kell nyugodnunk.” Idézi a PMH, 1930. november 19. 3. p.

57. Az 1930-as népszámlálás alkalmával már külön kimutatták a cseh nemzetiségűeket is Szlovákiában. Számuk 120 926 volt, a legtöbben a nagyvárosokban települtek le, Pozsonyban 25 177, Kassán 11131 cseh - elsősorban hivatalnok, tanár, katona, rendőr stb. - lakott. Zprávy štátneho úradu štatistického republiky Československej. Ročník XIV (1933). Číslo 195.

58. Az utólagosan véglegesített adatok szerint Szlovákia lakossága 1919 augusztusában 2 923 214 fő volt. Ebből 1 954 446 fő (66,9%) csehszlovák, 689 565 (23,6%) magyar, 143 466 (4,9%) német, 81 332 (2,8%) rutén, 54 405 (1,86%) más nemzetiségűnek vallotta magát. Popély Gyula: Népfogyatkozás. Budapest, 1991, 31. p.

59. Flachbarth Ernő: A csehszlovákiai népszámlálások és a felvidéki kisebbségek nyelvi jogai. Pécs, 1935.

60. Česk. statis. Sv. 9. I. 41-42.

61. Česk. statis. Sv. 98. 35.

62. A Csehszlovákiához csatolt területekről Magyarországra érkező menekültek száma a következőképpen alakult az első években: 1918-ban 12 373, 1919-ben 57 783, 1920-ban 31 606, 1921-ben 1722 sze-