Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
VII. Összefoglalás
Összefoglalás 233 VII. Összefoglalás A kisebbségbe került csehszlovákiai magyarság pártjainak létrehozására nagy hatással voltak az első nemzetgyűlési választások 1920-ban. A korábbi hónapok döbbeneté után a magyar kisebbség tagjai felismerték, hogy hatalomváltásról, nem pedig átmeneti állapotról van szó, ezért az új államban való élethez tartósan kell berendezkedni. Az új magyar pártok elsősorban a korábbi magyarországi pártalakulatokra támaszkodtak. A pártok szervezésében részt vettek a történelmi Magyarország egykori képviselői, volt főispánok, parlamenti képviselők, de olyanok is bekerültek az új pártok vezetői közé, akik korábban nem töltöttek be fontosabb politikai posztokat. A keresztényszocialista párt szervezésében jelentős szerepet játszott Fischer-Colbrie Ágoston kassai püspök és a katolikus egyház. A kisgazdapárt pedig inkább a protestáns magyarság körében talált támogatókra. Az első nemzetgyűlési választások után mindkét párt - a kisgazdapárt és a keresztényszocialista párt is - bejutott a nemzetgyűlésbe, és ez a tény meghatározó volt hosszú éveken keresztül. A két párt egymással is rivalizálva adott hangot a magyar kisebbség problémáinak. A rivalizálás részben a különböző pártstratégiákból fakadt, részben abból, hogy mindkét párt ugyanarra a szavazóbázisra, a csehszlovákiai magyarságra támaszkodott. A keresztényszocialista párt mindvégig az őslakos elméletet hirdette, amelynek értelmében magyarok, szlovákok, németek és ruszinok együtt küzdenek Szlovákia autonómiájáért. Ezzel valójában az új állam berendezésének alapjait, az egységes csehszlovák nemzet elméletét kérdőjelezték meg. A kisgazdapárt és még inkább a húszas évek közepétől a belőle alakult Magyar Nemzeti Párt csupán a magyarok körében szervezkedett és igyekezett a kisebbségi önszerveződéseket is segíteni. Számára fontos volt az, hogy a magyarság megtalálja érvényesülését az új államban. A pártok szervezésében és fenntartásában jelentős szerepe volt a magyarországi anyagi támogatásnak. A kezdeti zavaros hónapok után az anyaországi támogatás rendszeressé vált, és ennek jelentős részét a politikai párok kapták, az oktatásra és a kultúrára fordított összegek jóval kisebbek voltak. A magyar kormány a támogatás fejében gyakran beleszólt a pártok belső ügyeibe, és saját hosszú távú céljaira igyekezett felhasználni a magyar pártokat. A kisebbségi
