Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
VI. A revízió felé
Az első Csehszlovák Köztársaság utolsó évei 215 VI. A revízió felé 1. Az első Csehszlovák Köztársaság utolsó évei Csehszlovákia kül- és belpolitikája a harmincas évek második felétől elsősorban a stabilitás és a területi integritás megőrzésére irányult. A kül- és a belpolitika előterébe egyre inkább a kisebbségi kérdés került. 1935. november 5-én a szlovák Milan Hodža került a kormányfői posztra, és Beneš 1935 decemberében történt köztársasági elnökké választása után elsősorban kettejükre hárult az ország stabilitásának a megőrzése. Hodža elsősorban a Szlovák Néppártot igyekezett bevonni a kormányzásba, azonban a hónapokig tartó tárgyalások eredménytelenül végződtek. A Szlovák Néppárt a szlovák nép és a szlovák nyelv hivatalos elismerését és saját autonóm törvényhozás felállítását kérte, ami a centralista pártok számára ekkor még elfogadhatatlan volt.731 A német kisebbség lecsillapítása érdekében a kormányban helyet foglaló német aktivista pártoknak 1937 elején ígéretet tettek, hogy növelik a németek arányát a közigazgatásban, kiterjesztik a nyelvi jogokat, és határozott intézkedéseket tesznek a szudétanémet vidékek gazdasági helyzetének javítására. Az ígéretekből azonban nem sok minden valósult meg, elsősorban a széles koalíciós kormány nehézkessége és a cseh bürokrácia ellenállása miatt. A harmincas évek elejétől, Hitler hatalomra kerülése után az egyre növekvő német veszély érdekében nagyarányú fegyverkezésbe kezdett az ország. Erődítmények rendszerét építették ki a német határvonalon, és Ausztria 1938. március 11-13-án történt annektálása után meg kellett erősítenie az ausztriai határt is. A harmincas évek második felében megindult fegyverkezés csökkentette a munkanélküliséget az országban, és tulajdonképpen ekkor kezdődött el Szlovákia iparosításának új szakasza. A hadügyminisztérium egy esetleges német támadás esetére biztosítani kívánta a fegyvergyártást, ezért a német repülőgépek hatáskörén túli területekre kezdték telepíteni a fegyvergyárak egy részét. Erre alkalmas területnek a Vág völgyét és a Felső-Garam vidékét találták. A tervek megvalósításához szükség volt Szlovákia közlekedésének fejlesztésére is. Az áttelepítés óriási költségekkel, állami támogatással történt. Ez hatalmas terhet jelentett az állami költségvetésre.732 A német nyomás
