Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
VI. A revízió felé
216 A revízió felé enyhítésére Csehszlovákia külpolitikai és katonai szövetségeseket keresett, és 1936. május 16-án kölcsönös segélynyújtási szerződést írt alá a Szovjetunióval. 1938. március 16-án Henlein, a Szudétanémet Párt vezére kijelentette, hogy május 31-e után már senki sem léphet be a pártba. Ezzel lavinát indított el a német vidéken, és mindenki rohant felvételét kérni a pártba. Március 22-én a Német Gazdapárt, majd 24-én a Német Keresztényszocialista Néppárt is kivált a kormányból. Mindkét párt feloszlott és beolvadt a Szudétanémet Pártba. A kormány két német minisztere (Franz Spina, Erwin Zajicek) beadta lemondását. Március 25-én a Német Szociáldemokrata Munkáspárt minisztere (Ludwig Czech) is beadta lemondását, s ezzel a kormány gyakorlatilag a németek támogatása nélkül maradt. Ausztria annektálása után 1938 tavaszán a szudétanémet és a magyar kisebbség egyre erélyesebben követelte az önrendelkezési jogának érvényesítését. A csehszlovák kormány május 13-án elfogadta a kisebbségi statútum tervezetét, amely kisebbségi önkormányzatok létrehozását helyezte kilátásba. A német csapatmozgásokra reagálva Csehszlovákia május 21-től 31-ig általános mozgósítást rendelt el. 1938-ban három szakaszban, májusban és júniusban valósultak meg a régóta halogatott községi választások, amelyek a kormánypártok részére a nemzetiségek által lakott vidékeken katasztrofális eredményt hoztak. Bár az összesített eredményeket nem hozták nyilvánosságra, a sajtóhírek szerint a szudétanémet vidékeken Henlein pártja a szavazatok több mint 90 százalékát szerezte meg. A magyar vidékeken az Egyesült Magyar Párt aratott elsöprő győzelmet, a szlovák vidékeken a Szlovák Néppárt tört előre. A szudétanémetek által lakott határvidéken egyre nőtt a feszültség, Németország részéről is erősödött a fenyegetés. Franciaország és Anglia nem voltak felkészülve egy háborúra, és a német igények maximális kielégítését javasolták Csehszlovákiának. Az angol kormány a németkérdés szakértőjét, Walter Runciman lordot küldte 1938 augusztusában Csehszlovákiába, hogy közvetítsen a szudétanémetek és a csehszlovák kormány között, útja azonban nem járt eredménnyel. Milan Hodža kormánya 1938. szeptember 22-én lemondott, helyét a Jan Syrový tábornok által vezetett kormány vette át. 1938. szeptember 23-án a kormány ismét mozgósítást rendelt el. A feszültség megoldását a Münchenben Anglia, Olaszország, Franciaország és Németország által 1938. szeptember 30-án aláírt szerződéstől várták, amelynek értelmében Csehszlovákiának le kellett mondania a németlakta területekről Németország javára. A csehszlovák kormány elfogadta a diktátumot, és átengedte a szudétanémet területeket Németországnak. Lengyelország ugyanezen a napon
