Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
V. A pártegyesítés
Az anyaországi gazdasági támogatás 209 mataiba. Az erre vonatkozó elképzeléseiről a már idézett „A felvidéki magyarság gazdasági megszervezése" cfmű, a magyar kormányköröknek írt beadványában számolt be.717 Szent-lvány azonban hiába próbálta egységes álláspont kialakítására rábírnia a magyar pártokat a gazdasági kezdeményezések terén. A két magyar párt között ellentét feszült a csehszlovák gazdasági és politikai életbe történő részvétellel kapcsolatban is. Míg Szent-lvány és az általa vezetett MNP a fent vázolt alapelveket, a kisebbségi önépítkezés útját próbálta követni a reálpolitika jelszava alatt, az OKP és Szüllő Géza elnök az értékmegőrzés, a passzivitás álláspontjára helyezkedett. Szüllő politikája legfontosabb értékének az ellenzékiséget és a kisebbségi sérelmek kimondását tekintette. „A magyar nemzeti párt mindig azt hirdette, hogy a sziovenszkói magyarságnak Csehszlovákiában az anyagi létét akarja biztosítani. Ez tulajdonképpen a cseh kormánynak a törekvése is, mert hiszen a kormány is, de különösen Hodzsa mindig azt hirdette, hogy ő az agrárérdekek által konszolidálni akarja a magyarságot s akar itt nyelvében magyar, de szellemében csehszlovák állampolgárokat nevelni” - írja Szüllő Géza 1928- ban.718 A magyarországi támogatással megvalósult csekély számú gazdasági vállalkozások is elsősorban politikai célokat szolgáltak. Az első jelentősebb vállalkozás a Concordia nyomda létrehozása volt Pozsonyban 1921-ben, amely az OKP tulajdonában volt. Az 1925-ben a párton belül kirobbant válság során a legnagyobb harc a Szüllő- és a Lelley-szárny között a nyomda megszerzéséért folyt. Elsősorban a magyarországi támogatásnak köszönhetően a Szüllő-szárny győzött, és megszerezte az ekkor adóssággal terhelt nyomdát. Hamarosan azonban rendezték a nyomda adósságait, és 1930 táján Szüllő így jellemzi a helyzetet. „A keresztényszocialista pártnak egyetlenegy vagyona van, s ez a pozsonyi Concordia-nyomda... A Concordia ma jól megy s különös előnye az, hogy a telek, s a ház amelyen a nyomda van, annak a teleknek közvetlen szomszédságában van, ahol a törvényszéki palotát fogják felépíteni s ahova az egész élet koncentrálódni kezd Pozsonyban, úgyhogy ma a Concordia telke megér egy millió koronát, a nyomda berendezése pedig legalább 600 ezer koronát, amivel szemben van ma összesen 560 ezer korona adósság.”719 Budapesti jóváhagyással, de konkrét anyagi segítség nélkül 1927-ben alakult meg az Országos Gazdasági Szövetkezet. A két magyar párt együttesen alapította meg és delegálta egyenlő arányban az igazgató- és felügyelő tanács tagjait. A szövetkezet élére Bittó Dénes, Bartal Iván, Szilassy Béla és Jaross Andor került. Az alapitőke mindössze 70 ezer korona volt, ebből is valójában csak 30 ezer
