Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
V. A pártegyesítés
210 A pártegyesľtés került befizetésre. A szövetkezet célkitűzése az volt, hogy tagjainak a nagybani beszerzés előnyeit biztosítsa. Forgótőke hiányában az igazgatóság tagjai által személyesen garantált hitelekből indult meg a beszerzés, 1 millió koronát vettek fel műtrágya vásárlásra. Az áru egy részét olyan gazdáknak és társaságoknak adták el, akik nem tudtak fizetni. A világgazdasági válság kitörése után az árak nagymértékű zuhanásával a raktárkészletük értékét vesztette, és a szövetkezet fizetésképtelenné vált. 1931-ben kényszeregyezséget kért hitelezőitől. A veszteség 4 millió korona volt, amelyet a fedezetül szolgáló váltókat korábban aláfró igazgatósági tagoknak kellett volna visszafizetniük. A bajba került vezetők érdekében Szüllő a magyar kormányhoz fordult. „Ezeket az embereket feltétlenül segíteni kell, mert igazán a magyar nemzeti célokért önzetlenül dolgoztak és mindig bíztatást nyertek, hogy a szövetkezeti mozgalmokban idevaló támogatást fognak nyerni.’’720 Ezért Szüllő kétmillió cseh koronát kér az ügy megoldására, mert, mint írta, „segíteni kell rajtuk azért is, mert akik ebben a csávában benne maradnak, azok egymás ellen olyan pereket indítanának, amely felborítaná az egész intelligenciát.”721 Bethlen miniszterelnök kilátásba helyezett egymillió korona támogatást, azonban hirtelen lemondása miatt a terv nem valósult meg. Az ügy évekig húzódott, s csak 1934-ben érkezett a magyar kormánytól 150 ezer pengő segély, és Bartal Iván magyarországi birtokára további 100 ezer pengő hitelt vett fel. Azonban ez is kevésnek bizonyult a közben kamatterhek miatt tovább növekedett adósságok visszafizetésére. Bekövetkezett az, amitől már három évvel korábban Szüllő tartott, az egykori igazgatósági tagok egymás ellen indítottak pereket, így próbáltak a felelősség alól kibújni. A magyar kormány kínosnak találta az ügyet, hogy magyar politikai vezetők cseh bíróság előtt egymással pereskedjenek, és 1935 februárjában Budapestre kérette a szövetkezet négy érintett vezetőjét. A vezetőségi tagok beszámoltak a pénzügyi csőd mértékéről, és további 350 ezer pengő segélyt kértek a hitelezők kielégítésére. A kormány nyomására Szilassy Béla visszavonta a pert Bittó Dénes és Bartal Iván ellen.722 Történtek kezdeményezések arra is, hogy állami támogatással mindkét fél számára egyaránt kedvező gazdasági kapcsolatok épüljenek ki a csehszlovákiai magyar érdekeltségű és magyarországi szövetkezetek között. Az első ilyen megegyezés 1924-ben született, amikor a Keletszlovenszkói Gazdák Szövetkezete és a Futura, a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Rt. megállapodott a kereskedelmi kapcsolatok felvételéről. Ennek értelmében a Futura a legkedvezőbb áron adja el a partnerének a mezőgazdasági termékeket,
