Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
V. A pártegyesítés
Az Egyesült Magyar Párt megalakulása 203 tatása után lépnek tovább. 1936. január 8-án ülést tartott a MNP vezetősége. Szilassy, aki részt vett a budapesti tárgyalásokon, nagyon harcias hangulatba érkezett az ülésre. Az ülésen elhatározták, hogy egy felhívást tesznek közzé a sajtóban, amely a pártegyesítésére szólít fel. A rendőrség szerint erről néhány nappal korábban a MNP néhány vezetője megegyezett a Gömbös környezetéhez tartozó személyekkel. A megegyezésről a hivatalos magyar kormányszervek sem tudtak, és a keresztényszocialisták előtt is titokban tartották.690 A felhívást Szilassy vitte fel Prágába, de Forgách Géza, a Prágai Magyar Hírlap szerkesztője megtagadta annak közlését. Szilassy, aki a Prágai Magyar Hírlap szindikátusának vezetője volt, szabadságra küldte Forgáchot, és 1936. január 10-én a lap leközölte a felhívást.691 A felhívás megjelenése a Prágai Magyar Hírlapban nagy meglepetést keltett.692 Esterházy első reakciója az volt, hogy puccs történt, és azonnal kérte Szent-lvány eltávolítását a politikai életből a MNP alattomos lépése miatt. Január 14-én kelt levelében ugyancsak a pártegyesítés ellen érvelt. Ebben a már Szüllő által is hangoztatott érveket hangoztatja, azt tudniillik, hogy ez a szlovák osztály elvesztéséhez és a más nemzetiségi csoportokhoz tartozó szavazók elpártolásához vezet. Kilátásba helyezte továbbá a papi szárny kiválását is a Magyar Nemzeti Párttal történő egyesülés esetén.693 A Prágai Magyar Hírlapban megjelent felhívás nyomán vélemények áradata jelent meg a sajtóban. A pozsonyi konzul, aki az egész felhívást elhibázottnak tartotta a nemzeti párt részéről, úgy értékelte, hogy a vélemények nagyon vegyesek. A nemzeti párt hívei inkább támogatják az egyesülést, de olyan helyi szervezetek, amelyekben jelentősebb a zsidó származású tagság, már tartózkodóbbak. Korláth is kijelentette, ragaszkodik Kárpátalja önállóságához. Az OKP azon szervezetei támogatták elsősorban az egyesülést, amelyeket többségében a magyarok alkották, a vegyes területeken bonyolultabb volt a helyzet. Petrášek Ágoston nemzetgyűlési képviselő pedig egyenesen a fúzió ellen foglalt állást. „A fentiekben röviden vázolni kívántam az egységes párt körül tomboló nagy egységet, amelyből látható, hogy a nyugodt, megfontolt pártközi előkészítés hiánya »a nyílt tárgyalás« folytán milyen zavart keltett a felvidéki magyarság körében és milyen nehéz feladat lesz ezen nyílt diszkussziótól felzaklatott tömegeket lecsillapítani” -- írta a konzul.694 Magyarországon 1936. február második felében került sor azokra a tárgyalásokra, amelyeken végül eldőlt az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt (ismertebb nevén: Egyesült Magyar Párt) megalakulása. A tárgyalásokon az OKP részéről Szüllő és Esterházy, a MNP részéről Szent-lvány, Jaross, Szilassy,
