Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
V. A pártegyesítés
204 A pártegyesítés Korláth, valamint Nitsch Andor vett részt. Szüllő Géza makacsul ellenezte az egyesülést, helyette azt ajánlotta, hozzanak létre közös irányító szervet, Központi Irodát. A magyar kormánykörök kijelentették, hogy az erre irányuló kísérletek eddig minden esetben kudarcot vallottak, mert a két párt maga szabotálta a közös munkát, ezért ennek most egyszer s mindenkorra véget kell vetni. A magyarországi illetékes körök még azt is tudomásul vették, hogy a szlovák és a német osztály esetleg kiválik. Még Korláthtal is közölték, hogy vagy csatlakozik, vagy buknia kell. A végső írásos egyezményt Tahy László államtitkár jelenlétében írták alá 1935. március 6-án. Az OKP ragaszkodott ahhoz a követeléséhez, hogy ha létrejön az egyesült párt, Szent-lvány vonuljon vissza a politikától. A nemzeti pártiak válaszképpen Szüllő visszavonulását szabták feltételül. Az aláírt szerződés ezt is tartalmazta, de már a rendőri jelentés is megjegyezte, hogy Szüllőt bizonyára nem lesz könnyű kizárni a politikából.695 Az egyezmény megkötése után az OKP március 10-én Pozsonyban596, a MNP pedig Érsekújvárott tartott pártvezetőségi ülésén kimondta a pártegyesülést.697 Az egyesülés kimondása elsősorban a keresztényszocialista pártban ment nehezen. Erről tanúskodik többek között Esterházy Jánosnak a magyar Külügyminisztériumba küldött jelentése. Március 10-én az OKP vezetősége 74 szavazattal 4 ellenében megszavazta az egyesülést. Az is eldőlt, hogy a papi szárny mégsem válik ki. „Március 6.-án Tahy államtitkár úrtól vett utasítás értelmében ugyancsak március 7.-én 8.-án és 9.-én a keresztényszocialista párt vezető tényezőivel közöltem azt, hogy a két magyar pártnak feltétlenül egybe kell olvadnia. Nehezen, de mégis sikerült ezt az álláspontot elfogadtatnom a pártvezetőséggel, úgy hogy március 10.-én kimondották a magyar nemzeti párttal való egyesülést...”698 A döntés nyomán a szlovák és a német szekció sem vált ki a pártból. Újabb bonyodalmak jelentkeztek az új egyesült párt szervezeti szabályzatának kidolgozása során. A vita az egyes posztok, illetve az azoknak betöltésére kijelölt személyek befolyása körül folyt. Jaross Andor az országos elnök befolyásának növelését akarta elérni, ugyanakkor a parlamenti klub elnöke csupán a klub összehívását kapná feladatul, politikai befolyása nem lenne. Ezen természetesen Szüllő Géza háborodott föl mint a klub elnöke, és immár ismét lemondással fenyegetődzött. Az ellentétek feloldása ismét a magyarországi „instrukciók" alapján történt.699 A papi szárny sem nyugodott bele a döntésbe, és Tyukoss Evangelista János pozsonypüspöki plébános vezetésével egy kis csoport új párt szervezésébe kezdett.700