Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
V. A pártegyesítés
202 A pártegyesítés jesíteni az efféle követeléseket. A prágai követ beszámolója szerint sikerült meggyőznie Szent-lványt, hogy a Magyar Nemzeti Párt szavazzon az Országos Keresztényszocialista Párttal együtt Benešre.684 Másnap a szavazáson Beneš a leadott 440 szavazatból 340 szavazatot kapott; Szüllő szerint a magyarok mindnyájan rá szavaztak. Szüllő a Prágai Magyar Hírlapban 1935. december 20-án megjelent interjújában is ilyen értelemben nyilatkozott, s kiemelte a Benešsel történt találkozójukat jelentőségét.685 Jaross Andor ugyancsak hasonló hangnemben nyilatkozott Magyarországon. „Elmondhatom, hogy azért foglaltunk állást Beneš elnöksége mellett, mert Beneš ígéreteitől a magyarság számára többet várunk, mint a jobboldali túlzó nacionalista köröktől.”686 8. Az Egyesült Magyar Párt megalakulása A MNP 1935 őszén újra kampányt kezdett a két párt egyesítéséért. A kampány szervezője maga Jaross Andor volt, aki népgyűléseken szónokolt a pártegyesülés érdekében, és ennek igyekezett Bartók László konzult is megnyerni, mondván, hogy a tömegek követelik az egyesülést. Úgy tűnik, Bartók nem különösebben kedvelte Jarosst, mert amikor az felkereste őt, elutasította, és a Budapestre küldött jelentésében „új magyar Führernek" titulálta.687 A rendőrségi jelentések is beszámoltak a MNP igyekezetéről, azonban Esterházy János, de elsősorban Szüllő határozottan ellenezte az egyesülést.688 Magyarországi körök is támogatták a szorosabb együttműködést, és a magyar pártok törvényhozóinak közös klubülésén, 1935. október 23-án elhatározták a Nemzeti Kisebbségek Politikai Nagybizottságának létrehozását. Ennek tagjai lettek volna a nemzetgyűlési törvényhozókon kívül a tartománygyűlési képviselők és a pártvezetők.689 Konkrét lépések azonban nem történtek. A Beneš köztársasági elnökké választása körüli bonyodalmak váratlanul kiélezték az ellentéteket a két párt között. A szavazás után ugyanis a Magyar Nemzeti Párt képviselői közül többen azt állították, hogy ők üres lappal szavaztak, tehát nem volt egységes a két párt fellépése. Szilassy Béla, aki ekkor még nem volt Prágában, hiszen csak 1937-ben vette át Törköly József szenátori mandátumát, 1935. december végén egy vezércikket akart megjelentetni a Prágai Magyar Hírlapban, amelyben támadta az Országos Keresztényszocialista Párt álláspontját a szavazásnál. Esterházy személyesen akadályozta meg a cikk megjelenését. 1936. január 7-én tárgyalásokra került sor Budapesten a két párt vezetőinek részvételével a pártegyesítésről. Itt olyan határozat született, hogy Pataky Tibor kidolgoz egy javaslatot, és annak megvi-
