Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
I. Az új Csehszlovákia
A hatalomváltás első hónapjai 19 1. Az egyetemet a mai napon bezárom, s megtiltom az egyetemen való minden előadást. 2. Az egyetemi tanácsnak a mai naptól kezdve nem engedélyezem semmiféle ülés tartását. 3. Az egyetem tanári karának - kivéve az orvosi kart - megtiltok mindennemű működést, az orvosi karnak meghagyva, hogy kórházi munkáját végezze úgy mint eddig. 4. Az egyetem tanárai csak mint magán személyek tartózkodhatnak Pozsonyban, rendőri felügyelet alá helyeztetnek és a legcsekélyebb áthágása ezen rendeletemnek a legszigorúbb rendszabályokat fogja maga után vonni. 5. Az egyetem felszereléséért az egyetem tanári kara továbbra is felelős. 6. A továbbiakra vonatkozólag kikérem kormányom intézkedését.”31 A február 3-án kitört sztrájk ellenére nagy rendőri erők bevonásával sikerült a teljhatalmú miniszter pozsonyi bevonulását biztosítani február 4-én. Az általános sztrájkot a pozsonyi városi rendőrség alig egy hónapja kinevezett új szlovák vezetője így írta le: „Általános sztrájk!! A gazdasági élet teljesen megbénult, nem voltak közlekedési eszközök, minden üzlet zárva, a hivatalok is üresek, de még a bírói hivatalok is letették a munkát, a telefonnál és a telegráfnál olyan jelenségek, amelyek közel állnak a szabotázshoz. A város a szó szoros értelmében mintha kihalt volna, az élet teljesen megállt.”32 Pozsonyban február 12-én a légionáriusok a békés tüntető tömegbe lőttek: a sortűz 7 halálos áldozatot és 23 sebesültet követelt.33 Komáromban is egy halálos áldozata volt a városban kitört általános sztrájknak.34 A lakosság tiltakozása ellenére 1919 tavaszára az új államhatalom megszilárdulni látszott. Az új zsupánok a megszállt területeken mindenütt átvették a közigazgatás Irányítását, és a tisztviselői kar nagyrészt letette a fogadalmat, hogy az új állammal szemben lojálisak lesznek, és a hivatali teendőiket továbbra is ellátják. A párizsi béketárgyalásokon 1919 nyarára véglegesen eldőlt, hogy a megszállt területeket Csehszlovákiához csatolják.35 Az új hatalom képviselői ezt a tényt minden alkalommal hangsúlyozták, a magyarság vezetői azonban arra hivatkozva, hogy a békeszerződést még nem írták alá, mindezt hivatalosan még nem ismerték el. Magyarországon 1919. március 21-én megalakul a Forradalmi Kormányzótanács, és hamarosan fegyveres konfliktus tört ki a Felvidék birtoklásáért a Magyar Tanácsköztársaság és Csehszlovákia között. Ezért a Magyarországtól elcsatolt területeken június 5-én kihirdetették a statáriumot. A statáriumot csak fokozatosan oldották fel 1921 végéig, Kárpátalján 1922. február végéig volt érvényben.36 A hagyományosan jó olasz-magyar viszony miatt a parancsnoki tiszt-