Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
V. A pártegyesítés
Újabb kísérletek az autonomista blokk létrehozására... 191 szorgalmazták a blokk létrejöttét, és felajánlották a csatlakozásukat, mégsem értek el eredményt. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a Szlovák Néppárt vonakodott a magyar pártokkal való nyílt együttműködéstől, másrészt a kormánylapok minden ilyen kísérletet a magyar irredenta célok szolgáló állambomlasztó tevékenységként állítottak be. Az autonomista gondolat új lendületet kapott a harmincas évek elején. Az államfordulat óta felnőtt egy új szlovák generáció, amely az iskoláit már az anyanyelvén végezte, azonban az érvényesülését, a hivatalok és a vezető posztok elfoglalását a szülőföldjén akadályozta a nagyszámú cseh hivatalnokréteg, amely az államfordulat utáni években költözött Szlovákia területére. Ez a réteg akkor fontos szerepet töltött be a magyar kézen lévő irányítás átalakításában. A radikális fiatalok radikalizálták magát a Szlovák Néppártot is. A Szlovák Néppárt egyik természetes partnere az autonómiáért folytatott küzdelemben a Szlovák Nemzeti Párt volt, amely elsősorban a szlovák evangélikusokat tömörítette. A politikai életben egy évtizeden keresztül ez a párt csekély szerepet játszott, mivel a művelt evangélikus réteg nagy részét az agrárpárt szippantotta el. 1932. október 16-án a Zólyomban tartott nagygyűlésen azonban a két szlovák párt megállapodott az autonomista blokk létrehozásában. Magyarország részéről is újabb nyomás nehezedett a magyar pártokra, hogy keressék az együttműködést a felerősödött szlovák mozgalommal. Most azonban újabb taktikát dolgoztak ki arra, hogy az együttműködésre megnyerjék a vonakodó Szlovák Néppártot és annak megbízhatatlan vezérét, Andrej Hlinkát. Ebben jelentős szerepet szántak a katolikus papságnak, amely a Szlovák Néppártban vezető szerepet játszott. Szüllő Géza 1932 decemberében közvetlen az Esterházyt megválasztó ótátrafüredi ülés előtt látogatást tett a Vatikánban, ahol azt szerette volna elérni, hogy a Szentszék gyakoroljon nyomást a szlovák papságra a magyar pártokkal történő együttműködés irányába. A szlovák papság megnyerése érdekében Szüllő ígéretet kért a magyar kormánytól arra, hogy a szlovákiai püspökségek magyarországi területen fekvő birtokainak jövedelmét átadják a püspökségeknek. Esterházy elnökké választása után országos körutat tett, amelyen meglátogatta a fontosabb egyházi személyeket, köztük Jozef Cársky kassai és Ján Vojtaššák szepesi püspököt.656 A keresztényszocialista pártban a papi szárny vezetői, Dobránszky, Petrášek és Franciscy kaptak megbízást arra, hogy megnyerjék a szlovák papságot az együttműködésre. Dobránszkynak, aki személyesen barátságban volt Jozef Cársky kassai püspökkel, fontos szerepet szántak ebben a mozgalomban.
