Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
V. A pártegyesítés
192 A pártegyesľtés A katolikus egység megteremtésére jó alkalmat láttak a magyar pártvezetők az Ivan Dérer iskolaügyi miniszter által meghirdetett iskolareform elleni tiltakozás megszervezésében. A tervezet csökkentette volna az egyház befolyását az oktatás terén. Kassán 1933. február 27-én az OKP, a MNP és a Szepesi Német Párt részvételével országos tiltakozó nagygyűlést szerveztek.657 Nyitrán 1933 augusztusában Pribina szláv herceg által 1100 éve alapított templom jubileumának alkalmából nagyszabású ünnepséget rendezett a prágai kormány, amelyre nem kaptak meghívót az autonomisták. A többezres tömeg azonban kikényszerítette Hlinka tribünre lépését és beszédét. Az eredetileg a centralista pártok által szervezett ünnepség az autonomisták nagyszabású tüntetésévé vált, amely külföldön is visszhangot váltott ki. A Szlovák Néppárt és a magyar pártok együttműködése az autonómiáért való küzdelem során még mindig nem jött létre. Ennek egyik magyarázata az, hogy a radikális, diktatórikus hajlamú szlovák ifjúság, az autonómia legnagyobb híve nemcsak cseh-, hanem magyarellenes is volt. A Szlovák Néppártnak volt egy szárnya, amely Karol Sidor vezetésével a lengyel orientációt szorgalmazta. Ez az irányzat próbált újabb alternatívát felmutatni a nem kedvelt csehek és a történelmi problémákkal terhelt magyar kapcsolat mellé. Lengyelország viszonya Csehszlovákiával rossz volt a kezdetektől a különböző területi követelések miatt. Lengyelország többek között Kárpátalját lengyel területnek tartotta. Ez azonban korlátot szabott a lengyel-szlovák kapcsolatoknak is, hiszen a Szlovák Néppárt nem akart semmilyen engedményt tenni Kárpátalja ügyében. 1935 elején mégis titkos tárgyalásokra került sor az OKP és a Szlovák Néppárt vezetői között. A keresztényszocialistákat Esterházy János és Aixinger László képviselte, a Szlovák Néppártot Jozef Tiso, Jozef Buday és Karol Sidor. Tiso átadta a néppárt autonómiatervezetét véleményezésre. A véleményezéshez a keresztényszocialisták kérték a magyar kormányt, hogy dolgozzon ki egy autonómiatervezetet, amellyel majd érvelhetnek a tárgyalásokon, és azt a magyar pártok részéről kidolgozott alapelvként mutathatják be. Esterházyék pénzt ígértek egy Sidor által szerkesztendő lap megindítására. Csupán azt kérték Sidortól, hogy a lapban ne támadják Magyarországot.658 Nincsenek adataim a pénz átadásáról, ill. a további együttműködés megvalósulásáról. 5. A magyarok és a szudétanémet kisebbség A magyar kisebbség már a húszas évek elejétől kereste a kapcsolatot a szudétanémet kisebbség pártjaival egy közös ellenzéki fellépés
