Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
IV. Szüllő Géza elnökségének időszaka
150 Szüllő Géza elnökségének időszaka tományi elrendezése lépett. Az országot négy tartományra osztották: Csehország, Morva-Szilézia, Szlovákia és Kárpátalja, és minden tartomány részére országos hivatalt létesítettek. Létrehozták a tartományi gyűlést, képviselőinek kétharmadát választották, egyharmadát a kormány nevezte ki. A magyar pártok támadták a tervezetet a Szlovákiában eddig ismeretlen, hagyomány nélküli közigazgatási rendszer bevezetése miatt, és inkább a hosszú történelmi múltra visszatekintő megyerendszer visszaállítását követelték. Támadták a kormány kinevezési jogát és a tartományok szűk hatásköreit. Az előző hónapok eldurvult vitái után Szüllő 1927. május 17-i rimaszombati beszédében hirtelen szelídebb húrokat pengetett. A „legnagyobb barátsággal" ajánlotta fel a Magyar Nemzeti Pártnak a lehetőséget, hogy váljon ki a németekkel közösen alkotott klubból, és alkosson közös parlamenti klubot a keresztényszocialistákkal. „Vegyük kezünkbe az autonómia lobogóját, hirdessük ellenzéki bátor szóval a magunk igazát és ne feledjük el azt, hogy közös vállvetve, együttes munka ad csak erőt, és hirdessük igazainkat! Viribus unitis.”520 A hirtelen megváltozott hangnemre a magyarázatot a rendőrségi jelentések szerint Budapesten kell keresni. Szent-lványt és Szüllőt Budapestre kérették a magyar kormány vezetői, és itt olyan utasításokat kaptak, hogy mindenáron hozzák létre az egységes magyar pártot Szlovákiában. A magyar sajtóban ezt követően kampány kezdődött annak érdekében, hogy a nemzeti párt mondja fel a szerződését a németekkel. Az egyesülési gondolat legfőbb propagálói Szüllő Géza és Flachbarth Ernő lettek, akik feladták eddig hirdetett merev keresztényszocialista elveiket. Szent-lványt eltávolították az útból, mivel nemsokára hosszabb időre Olaszországba utazott a családjával. Az új irányvonal zavart váltott ki az OKP berkeiben, különösen a konzervatív, liberálisellenes szárny körében ütközött ellenállásba az új irányvonal. Ennek a csoportnak a vezetője Franciscy Lajos nyitrai kanonok és Grosschmid Géza szenátor volt. Mindezek ellenére hamarosan megegyeztek abban is, hogy a két párt közös listával vesz részt az őszi községi választásokon.521 A köztársasági elnökválasztás során mindkét párt képviselői üres lappal szavaztak. Masarykra a 434 szavazatból 274-en voksoltak. Döntő fontosságú volt a német aktivista pártok támogatása, mivel a Csehszlovák Nemzeti Demokrata Párt és a Szlovák Néppárt is üres lappal szavazott, a kommunisták pedig saját jelöltet állítottak.522 Mindkét párt a közigazgatási törvény vitája során támadta a tervezetet, és következetesen ellene szavazott. Végül a Bund der Landwirte klubja megelégelte a nemzeti párt ellenzéki magatartását, és 1927. július 7-én felmondta a szerződést a Magyar Nemzeti Párttal és a Szepesi Német Párttal. A határozatot azzal indokolták, hogy a
