Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
IV. Szüllő Géza elnökségének időszaka
A Magyar Nemzeti Párt a reálpolitika útján 139 óját kívánja, amelyik a nemzeti autonómiák, illetve Szlovenszkó és Ruszinszkó területi autonómiáján áll" - írta Szent-lvány memorandumában, amelyet a prágai nagykövet juttatott el a magyar Külügyminisztériumba július elején.474 A követ hozzáfűzte „A programot a magam részéről rendkívül ügyesnek és életrevalónak tartom és azt hiszem, hogy az itteni magyar pártoknak minden erővel arra kell törekedni, hogy az abban kifejtett együttműködés tényleg létre is jöjjön.”475 A prágai nagykövetség támogatta Szent-lványnak azt a javaslatát is, hogy a fedezeti törvény megszavazása előtt napirendre tűzzék az illetőségi törvényt, vagyis az állampolgárság rendezését.476 A javaslat értelmében mindazoknak, akik 1910 előtt négy esztendeig állandó lakhellyel bírtak a köztársaság területén levő bármely községben, joguk legyen a csehszlovák állampolgárságra. A javaslat Ivan Dérer szociáldemokrata politikus korábbi javaslatával összevonva került a parlament elé, és ha nem is a kívánt formában, de a Nemzetgyűlés elfogadta azt.477 Az elért eredményekről az 1926. július 10-én Késmárkon, a szőkébb pártvezetés részvételével zajlott tanácskozáson számoltak be a nemzeti párti képviselők.478 Felhatalmazást kértek a további követendő taktikával kapcsolatban is a párt vezetőitől. A beszámoló pozitívan értékelte az elmúlt hónap eseményeit. „A Magyar Nemzeti Párt a németekkel szövetségben bizonyos engedményeket csikart ki az agrárvám stb. kapcsán. Az állampolgársági kérdés megoldása hiányos ugyan, de mégis egyik eredményünket jelenti. Néhány kisebb kívánságunk szintén elintézést nyert. Levélváltás alakjában fikszírozott megegyezésünk van az elbocsátott tisztviselők ügyének rendezésére. Ezenkívül vannak a földreform, iskolaügyek stb. esetleg elérhető eredmények (...) A további politikai irányvonallal kapcsolatban arról kellett dönteni, hogy a németekkel együtt továbbra is támogassák a polgári oldalt bizonyos gazdasági és kulturális kérdésekben, valamint részt vegyenek-e a földreform felügyeletére létrehozandó szervben. (...) Mindezeknek súlyos consequenciái vannak. Pl. a költségvetést szükség esetén, ha feltételeink teljesíttetnek, meg kell szavaznunk" - figyelmeztet a beszámoló.479 Az ülésen részletesen foglalkoztak az OKP-hoz való viszonnyal is, amely rendkívül elmérgesedett. A beszámoló megjegyzi, hogy az OKP négy képviselője teljesen elszigetelődött a Nemzetgyűlésben. Az ellentéteket részben Szüllő Géza magatartásával és az általa képviselt régi politikai irányvonallal magyarázza. „Szüllő Géza mondotta, hogy mi vármegyei politikát csinálunk... Ezenkívül megállapítja minden alkalommal, hogy a régi politikai iskolában nőtt fel s így ő mindegyikünknél sokkal jobban tudja, mit kell tenni és hogyan kell tenni.”
