Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
IV. Szüllő Géza elnökségének időszaka
140 Szüllő Géza elnökségének időszaka A nemzeti párti új magyar politikai elit válasza erre a következő volt: „Távol áll tőlünk a régi politikai iskolát támadni, vagy lekicsinyelni, távol áll tőlünk Szüllő politikai készségét kétségbe vonni, meg kell azonban állapítanunk, hogy a korlátolt és általános választói jog alapján választott parlamentek összetétele, politikai módszerei között óriási különbségek vannak. - Különösen áll ez a régi magyar és a mostani parlamentekre (...) a régi budapesti képviselőházban mi az uralkodó nemzethez, itt pedig az uraltakhoz tartozunk.” A beszámoló szerint jobb lenne, ha Szüllő csak a külpolitikával foglalkozna, a belpolitikát Szent-lványra kellene bízni. Javaslat születik a két párt együttműködését segítő 8-8 tagból álló bizottság kijelölésére.480 A pártvezetőség elfogadta a beszámolót. Azonban hamarosan nem a MNP által javasolt, hanem egy egészen más bizottság alakult meg a két párt közötti együttműködés elősegítésére. Augusztus 4-én Magyarországon találkozott Szüllő és Szent-lvány Bethlen István miniszterelnökkel és Prónay György államtitkárral. Ők már korántsem értékelték olyan pozitívan az eseményeket, mint a MNP képviselői. Kijelentették, hogy a két párt ellentétes álláspontja a vámok ügyében, ill. a pártok közötti versengés a magyarság egészére nézve káros. Megállapítják, hogy a MNP-nak mindent meg kell tennie, hogy a németek és a Szlovák Néppárt ne lépjen be a kormányba. Tudomásul vették, hogy a nemzeti párt tett néhány kormánytámogató lépést. „Szükséges a jövőre nézve lerögzíteni, hogy a jövőben ennek a támogatásnak semmi esetre sem szabad állandónak lenni, a nemzeti pártnak a maga részéről nem szabad egy állandó lekötöttséget vállalni ...” A két párt közötti vitás kérdések rendezésére létrehoznak egy bizottságot, amelyben az OKP részéről Szüllő, Jabloniczky, Grosschmid és Bittó, a MNP vezetői közül Szent-lvány, Törköly, Szilassy és Korláth vett részt. Tagja volt továbbá a testületnek Bartal Aurél, Hammersberg László481 és Kürthy István - bizonyára a régi politikai elit tagjai. A bizottság elnöke Kürthy István volt Komárom megyei főispán lett. Azonban nyomatékosan leszögezik a tárgyaláson azt is: „Általában a fontos politikai kérdésekben az utasítási, illetve döntési jogot a legilletékesebb tényező a maga részére fenntartja.” A korabeli szóhasználatban a legilletékesebb tényező alatt a miniszterelnököt értették. A Magyar Nemzeti Pártnak számolnia kellett a magyarországi kormánykörök erősödő nyomásával, hogy szüntesse be a kormány támogatását. A nyár folyamán egy otthoni botrány is kellemetlenül érintette a pártot. Miközben a párt eredményként könyvelte el a lex Dérer-Szent-lvány néven emlegetett illetőségi törvényt, a csehszlovák hatóságok kiutasították az országból Palkovich Viktor volt keresztényszocialista képviselőt. Megvonták állampolgárságát annak
