Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

IV. Szüllő Géza elnökségének időszaka

138 Szüllő Géza elnökségének időszaka vény, amely adóemeléseket jelentett, amelyekre azért volt szükség, hogy a megemelt tisztviselői fizetésekhez szükséges pluszbevételeket előteremtsék. A két magyar párt eltérő pozícióból vágott neki a parla­menti munkának. Az OKP a merev ellenzékiség álláspontjára helyezke­dett, míg a MNP képviselői az egyre inkább a kormányba lépést fontol­gató német Bund der Landwirte parlamenti klubjának tagjai voltak. 3. A Magyar Nemzeti Párt a reálpolitika útján Az agrárvámok kérdésében került először szembe egymással a két magyar párt a Nemzetgyűlésben. Az OKP az agrárvámok bevezetését határozottan ellenezte egyrészt merev ellenzéki álláspontja miatt, másrészt azért, mert nehezítette a magyarországi gabona behozata­lát az országba. A magyar kormány tiltakozó jegyzéket is küldött ez ügyben Csehszlovákiának. Ugyanakkor a MNP határozottan támogat­ta az agrárvám bevezetését, mivel az a hazai termelők, egyben a csehszlovákiai magyar parasztság érdekeit szolgálta azzal, hogy véd­te a belső piacot, és viszonylag magasan tartotta a gabonaárakat. Más volt a helyzet a papi fizetéseket rendező ún. kongruatörvény esetében, amely rendezte nemcsak a katolikus papság, hanem az összes állam által elismert felekezet lelkészeinek juttatásait. Ezt mindkét párt támogatta, bár a Nemzetgyűlésben ez a kérdés éles választóvonalat képezett a bal- és a jobboldal között. Mindkét párt megszavazta a tisztviselőtörvényt, sőt a fedezeti törvényt is. Ez az utóbbi az OKP esetében némileg meglepetés volt, hiszen az ellenzék egy része bár megszavazta a tisztviselői fizetések emelését, a hoz­zá szükséges pénzt már nem.472 A tisztviselőtörvényt annak ellenére megszavazták a keresztényszocialisták, hogy az nem rendezte a köz­ségi és felekezeti iskolák tanítóinak fizetését.473 A Magyar Nemzeti Párt ezekben a hetekben azon dolgozott, hogy a cseh nemzeti koalíció újbóli létrejöttét megakadályozza, illetve a szocialistákat végleg kiszorítsa a kormányzásból. Szent-lvány elkép­zelése az volt, hogy a német, magyar és a szlovák képviselőkből lét­rehoznak egy blokkot, amely nélkül a polgári oldal nem tud majd kor­mányozni. A blokkot a Szlovák Néppárt, a Bund der Landwirte és a MNP közös klubja, a német keresztényszocialisták, a német nemze­ti szocialisták, a német nemzeti párt alkotta volna, de Szent-lvány számolt az OKP részvételével is. „A fent említett helyzet szerint az összes pártok legalább is azoknak nagy többsége megegyezik ab­ban, hogy politikájuk a parlamentben elsősorban az aktivizmus le­het. Megegyezik abban, hogy erős jobbratolódást kell támogatni, mert ezáltal a socialista és communista pártokat a bal szélsőségbe kergeti és a cseh nemzeti coalitiót lehetetlenné teszi. Megegyezik abban az egyelőre elméleti kérdésben, hogy az alkotmány oly revízi­

Next

/
Thumbnails
Contents