Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
IV. Szüllő Géza elnökségének időszaka
Magyar kisebbségi politika 1925 után 137 és Tarján Ödön képviselte. Részt vett még a tárgyaláson Flachbarth Ernő mint a Központi Iroda vezetője. A rendőrségi jelentés szerint az OKP vezetői nagyon harcias hangulatban érkeztek a tárgyalásra. Szüllő az elején kijelentette, hogy szó lehet az együttműködésről, azonban ennek feltételei vannak: a MNP lépjen ki a német parlamenti klubból, szüntesse meg az egyházpolitikai szakosztályát, zárja ki a pártból a liberális és zsidó elemeket, és szüntesse be szervezkedését Pozsonyban és környékén. Ugyanakkor Szüllő még azt is követelte, hogy a pártja nagyobb befolyást szerezzen a PMH-ban, ennek érdekében Prágába helyezték át a szerkesztőségbe Forgách Gézát. Neki az lett volna a feladata, hogy eltávolítsa a szerkesztőségből Dzurányi Lászlót és Vécsey Zoltánt, a MNP-ot támogató liberális irányzat legfőbb képviselőit. A MNP küldöttei nagyon meglepődtek Szüllő követelésein, és Tarján, aki mint zsidó származású, személyében is érintett volt, azonnal távozott a tárgyalásról. Szent-lvány ezután kijelentette, hogy hajlandó tárgyalni a követelésekről, csupán a német klubból való kilépést utasította vissza határozottan. Flajlandó lett volna megszüntetni pozsonyi sajtóirodáját, még a liberális elemeknek a megszüntetett Magyar Jogpártba történő visszaparancsolására is hajlandónak mutatkozott. A Prágai Magyar Hírlap szerkesztésébe is nagyobb befolyást engedett volna, azonban Dzurányi és Vécsey eltávolításába nem egyezett bele. A tárgyalások eredménytelenül végződtek.466 A központi lappal kapcsolatban mégis történt egy megegyezés, mivel néhány héttel később átszervezték annak szindikátusát. A szindikátus tagjainak névsora arról tanúskodik, hogy igyekeztek törékeny egyensúlyt teremteni. A szindikátus tagja lett Szüllő és Szentlvány, a két elnök és Koriáth Endre, aki Ruszinszkót képviselte, de a MNP tagja volt. A politikai irányítást a keresztényszocialisták részéről Bittó Dénes, a MNP részéről pedig Szilassy Béla végezte. Tarján Ödönt a gazdasági ügyek irányításával bízták meg, Flachbarth pedig a Központi Iroda igazgatójaként volt jelen a testületben, de ő köztudottan Szüllő embere volt. Megállapodás született arról is, hogy a főszerkesztő továbbra is Dzurányi László marad, aki néhány hónapja egyedül jegyezte a lapot. A Pozsonyba költözött Gál István helyét a felelős szerkesztői poszton Forgách Géza vette át.467 A Nemzetgyűlés elé sok fontos törvény került 1926 májusában-júniusában, amelyek megosztották a nemzetgyűlési pártokat. Ezek közül a legfontosabb az agrárvámok kérdése volt, amely a hazai mezőgazdaság számára volt fontos, mivel korlátozta a behozatalt.468 A papi kongrua469, a tisztviselő törvény470 és a tanítókról szóló törvény471 is fizetésemeléseket tett lehetővé mindhárom kategória esetében. A tisztviselőtörvényhez kapcsolódott az ún. fedezeti tör
