Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
Bevezetés
12 Bevezetés tok választási eredményei országos viszonylatban, nem tisztázott, milyen súllyal rendelkeztek ezek a pártok a csehszlovák politikai életben. A vizsgált időszak választási eredményeinek komplex, átfogó elemzésére csupán néhány város, település esetében került sor az utóbbi egy-két évtizedben. Ezek a történelmi munkák egy-egy városban átfogóan és folyamataiban írják le és elemzik a politikai élet eseményeit, a választási eredményeket és azok okait.7 Nem ismertek a kisebbségi pártok fejlődésének, a kisebbségi intézmények kiépítésének egyes mozzanatai, indítékai. Ennek egyik oka az, hogy a magyar kisebbség történetének kutatói nem szenteltek figyelmet a Magyarországhoz fűződő viszonynak8, holott a magyar pártok magatartása nem értelmezhető helyesen ezeknek a kapcsolatoknak a feltárása nélkül. A határon túli magyarság anyaországi támogatása a legutóbbi évekig tabunak számított a magyar kisebbségekkel foglalkozó szakirodalomban. Ennek részben politikai okai voltak. A történészek attól tartottak, hogy a magyarellenes, nacionalista körök újabb történelmi érveket kaphatnak a jelenlegi kisebbségi pártok és intézmények elleni támadásokhoz. Másrészt az anyagi támogatás kérdését mindig titkosan kezelték, a dokumentumok jelentős részét megsemmisítették, és csupán töredékes iratanyag maradt ránk, megnehezítve a téma részletes feltárását. Munkámban a csehszlovákiai magyar pártok két világháború közötti történetének eddig ismeretlen területeit igyekszem feltárni a monografikus összefoglalás igénye nélkül. Mindenekelőtt az adatfeltárásra összpontosítottam, az ideológiai háttér bemutatása további tanulmányok feladata lesz. 1. Elsősorban arra keresem a választ, hogyan épült ki egy addig nem létezett társadalmi csoport politikai intézményrendszere, hogyan hozta létre a kisebbségbe került magyarság politikai pártjait, s hogy ebben a folyamatban milyen szerepet játszottak az egyes felvidéki magyar politikusok, ill. milyen stratégiákat követtek az egyes pártok, hogyan alakult a pártok egymáshoz való viszonya, milyen belső erők, csoportok voltak jelen az egyes pártokban. 2. Vizsgálom továbbá, hogy milyen volt a viszony a magyarországi kormány és a csehszlovákiai magyar pártok között. Ez a kérdés elválaszthatatlan az anyaországi anyagi támogatás kérdésétől. A rendelkezésemre álló adatok alapján bemutatom a Csehszlovákiába irányuló magyarországi anyagi támogatás rendszerét és hatását. 3. Azt is vizsgálom, hogy a magyar pártok milyen választói támogatottságot élveztek a magyar közösségen belül. Ehhez feltárom és bemutatom a választási eredményeket. Elsősorban a képviselő-választási eredményekre támaszkodom, de az 1923-as megyei és az
