Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

III. A húszas évek elejétől a második nemzetgyűlési választásokig

116 A húszas évek elejétől 1925-ig ségben legyenek a keresztényszocialisták, Szent-lvány azonban ezt határozottan ellenezte. Tarján Ödön beszámolt a PMH javuló anyagi helyzetéről. Flachbarth, aki nem volt tagja a testületnek, de jelen volt az ülésen, nem mert előállni az egységes magyar párt létreho­zásáról szóló javaslatával, mert Lelley kijelentette, hogy ebbe sem­mi áron sem egyezik bele.400 Bittó elnökké választása a Lelley-csoport veresége volt, a válasz azonban részükről nem maradt el. Március 16-án Lelley összehívta az OKP nyugat-szlovákiai körzet vezetőségi ülését, amely nagyon vi­harosra sikeredett, és hajnali 5 óráig tartott. Az ülésen felfüggesz­tették Bittó Dénes, Szüllő Géza, Jabloniczky János, Palkovich Viktor, Gregorovits Lipót és Tyukoss János párttagságát. Ezután gyorsan követték egymást az események, és a sajtóban megindultak az egymás elleni támadások, a kölcsönös vádaskodá­sok. A két ellentábor egymást anyagi visszaélésekkel vádolta. A Nép­akarat, a párt lapja a Lelley-csoport befolyása alá került, a PMH pe­dig a másik csoportot támogatta. Megindult a harc a párt egyetlen komolyabb értéket jelentő vagyonáért, a Concordia nyomdáért. A pártból kizárt papok Palkovich Viktor és Gregorovits Lipót vezetésé­vel követelték a nyomda átadását azon a címen, hogy a papság ad­ta össze rá valaha pénzt, és kérték, hogy válasszák el egymástól a nyomda és a párt ügyét.401 Az OKP-n belüli nyílt harc kirobbanása után néhány nappal, 1925. március 27-én jelenik meg Szent-lvány József felhívása a PMH-ban az egységes magyar párt létrehozására. A keresztényszoci­alisták pozsonyi határozata után „beállott politikai helyzetnek egyet­len kiútja van mindenki részére és ez az egységes magyar párt (...) A keresztényszocialista szlovák és német osztály önállóan sokkal ér­tékesebb munkát végezhet s ha úgy akarja, a magyarokkal szövet­ségben működhet.”402 Ezzel tulajdonképpen azt a régen hangoztatott véleményét fogalmazta meg nyíltan, amelynek lényege, hogy egy egy­séges magyar pártot kell megteremteni, nem az őslakosok keresz­tényszocialisták által hangozatott egységes pártját. Teljes volt a zűrzavar a magyar ellenzéki pártok körül. A magyar nagykövetség jelentésében károsnak nevezi Szent-lvány felhívását, amely a szlovák csoport elvesztéséhez és Hlinka befolyásának nö­vekedéséhez vezethet. Jobbnak látták, ha az OKP-n belül oldódna meg a válság oly módon, hogy Lelleyt háttérbe szorítják. „Hogy arra az esetre, ha sikerül Lelleyt leszavaztatni, mi fog történni, illetve, hogy a Lelley ellentábora is fenntartja-e a keresztényszocialista párt­keretet és ily módon a keresztényszocialista párt két részre szakad, vagy pedig feltételek nélkül az egységes párthoz fog-e csatlakozni,

Next

/
Thumbnails
Contents