Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
III. A húszas évek elejétől a második nemzetgyűlési választásokig
Az anyagi támogatás és a magyar pártok... 111 resztényszocialista párt. A magyar pártokon kívül a szepességi németek és Kurtyák Iván ruszin pártja tartozott még a támogatottak közé. A két legnagyobb párt esetében havi több tízezer csehszlovák korona támogatás érkezett. A pártok elsősorban ebből az összegből fizették az apparátusukat, tartották fenn irodáikat, adták ki pártsajtójukat. A magyarországi anyagi támogatás a politikai pártok esetében volt a legjelentősebb, és így ezek működésére gyakorolta a legnagyobb hatást. A támogatás lehetővé tette ezek apparátusának fenntartását, független státusok létrehozását. Az anyagi támogatás csökkentése vagy megvonása elsősorban ennek a rétegnek a létét veszélyeztette. A pártok kiadásának döntő többségét az alkalmazottak fizetése tette ki. További jelentős összeget emésztett fel az útiköltségek kifizetése és az irodák fenntartása. A pártok apparátusa már a húszas évek elején kialakult. A bizalmi állásból kifolyólag fizetéseik viszonylag magasak voltak. Az OKP alkalmazottainak havi fizetése ebben az időben 600 és 2000 cseh korona között mozgott.381 Hasonló volt a helyzet a másik magyar pártban is. Az irodaszolgák és gépírónők bére 500-600 korona volt, a titkárok fizetése 1000 és 1800 korona között mozgott.382 A pártok alkalmazottainak nagy része az állásvesztett állami hivatalnokok közül került ki. Akadtak közöttük tanárok, tanítók, jegyzők, vasúti tisztviselők, sőt bölcsész- és jogi doktorok is. A magyarországi támogatással megvalósult csekély számú gazdasági vállalkozások is elsősorban politikai célokat szolgáltak. Az első jelentősebb vállalkozás a Concordia nyomda létrehozása volt Pozsonyban 1921-ben, amely az OKP tulajdonában volt. A nyomda létrehozását az egyház az összegyűjtött 220 ezer koronával, a magyar állam 500 ezer koronával támogatta. Itt készültek a párt lapjai, a választási plakátok, de valójában vállalkozásként működött.383 Az OKP pénzügyeiről áll a rendelkezésemre pontosabb kimutatás az 1922. év első feléből. Varjú József főtitkár egy felháborodott hangú levélben küldte el jelentését Budapestre a Külügyminisztériumba, amelyben a mellőzöttségére és rossz anyagi helyzetére panaszkodik A jelentés szerint a kiadások január 1-je és június 9-e között több mint 209 ezer koronát tettek ki. Ennek a legnagyobb része az apparátus fizetésére és útiköltségére ment el. Az egyes titkárok fizetése 600 és 2000 korona között mozgott. A legmagasabb Varjú főtitkár havi fizetése volt, amely 2000 koronát tett ki, Tobler Jánosé 1500 koronát. Ezek nagyon magas fizetésnek számítottak abban az időben.383 További költségek csak a Népakarat kiadására voltak havi rendszerességgel elszámolva.385
