Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
III. A húszas évek elejétől a második nemzetgyűlési választásokig
112 A húszas évek elejétől 1925-ig Az északi szervezeteknek nyújtott támogatás mértéke és a felhasználás módja többször vált kritika tárgyává. Papp Antal a TESZK első öt évi gazdálkodását összegezve kiemeli, hogy az egyes országokban élő magyarság létszámához viszonyítva az arányosnál jóval nagyobb mértékben részesedik a Csehszlovákiához került magyarság. Míg a Kárpát-medencében 1930-ban a Magyarországon kívül elő magyarság 26,5 százaléka élt a Csehszlovákiához csatolt területeken, addig a Romániához csatolt területeken az 55,9 százaléka. Ennek ellenére az északi területek költségvetése az egyes években meghaladta a keleti részek költségvetését.386 Ezenkívül „amíg a keleti részeken a rendelkezésre bocsátott összegeknek mintegy 90 %-a kultur czélokra fordíttatott és csupán a fennmaradó 10 % ment politikai czélokra és propagandára, addig ez az arány a délen már mintegy 40 és 60 %-ra bomlik, északon ellenben úgy szólván teljes egészében a politika, itt is legtöbbnyire a személyes kiadások emésztik fel a kiadott összegeket."387 8. Pótválasztások Kárpátalján Kárpátalján 1924. március 16-án tartottak először nemzetgyűlési választásokat. A választásokon a kommunisták nagy győzelmet arattak, a szavazatok 39,43 százalékát szerezték meg, és ezzel a lehetséges 9 mandátum közül négyet kaptak meg. A magyar pártok az Őslakosság Autonóm Pártja néven indultak, és 28 113 szavazatot (11,06%), így egy mandátumot szereztek. Ezt Korláth Endre kapta. A szenátort mandátum Egry Ferencnek jutott. A Kurtyák Iván vezette Autonóm Földműves Szövetség a szavazatok 8,32 százalékát megszerezve szintén képviselői mandátumhoz jutott.388 Erről a pártról meg kell jegyezni, hogy rendszeres anyagi támogatásban részesült Magyarországról. Bár nem volt intézményesült kapcsolata a magyar pártokkal, gyakran együttműködött velük az autonómia kérdésében.389 A kormánypártoknak jutott a három maradék mandátum. Egy cseh kormánypárti lapvélemény szerint a ruszinszkói választások a pálinka és a hallatlan demagógia jegyében zajlottak.390 9. Pártszakadás az Országos Keresztényszocialista Pártban A keresztényszocialista párton belül jelenlévő ellentétekről az első jelentést Petrogalli Oszkár küldte 1924 májusában Budapestre. Ebben leírja Hanák József nagycétényi keresztényszocialista vezető beszámolóját a Nyitra környékén a pártban uralkodó helyzetről és a Lelley Jenő elnök iránt ott kialakult ellenszenvről. Sőt Hanák ennél súlyosabb vádakkal is illette Lelleyt. „L. J. utasította őt, hogy menjen
