Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
III. A húszas évek elejétől a második nemzetgyűlési választásokig
Az anyagi támogatás és a magyar pártok... 109 pel a Rákóczi Szövetség költségvetésében. A húszas évek elején negyedévente kapott 10-15 ezer korona támogatást. Az 1929/1930. évi költségvetésben 120 ezer korona volt tervezve az intézmény részére.371 Kassán mindössze egy magyar tannyelvű reálgimnázium működött a húszas években, és mivel nem sikerült újabb gimnázium nyitását hivatalos úton megoldani, ezért a Vallás és Oktatásügyi Minisztérium támogatásával egy gimnáziumi tanfolyamot indítottak a húszas évek első felében. Az oktatás magánlakásokon folyt, és a tanulók a tanfolyam befejezése után a miskolci gimnáziumból kaptak érvényes bizonyítványt. A tanfolyamon Fischer-Colbrie Ágoston kassai püspök is tanított görög nyelvet. A csehszlovák rendőrség azonban tudomást szerzett a tanfolyamról, és magyar hatóságok felszámolták azt, a püspökre való tekintettel.372 Fischer-Colbrie püspöknek 1925 elején már annyira megromlott a viszonya a csehszlovák hatóságokkal, hogy azok a Vatikánnál kezdeményezték elmozdítását a püspöki székből.373 Az impériumváltás után nagyszámú egyetemi és főiskolai hallgató tanult Magyarországon. Gondozásukat először a Felvidéki Liga, a Rákóczi Szövetség, majd a Felvidéki Egyesületek Szövetsége látta el. A diákok megalakították szervezetüket, a Felvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületét (FEFHE), amelyről az első említés 1921-ből származik.374 Az egyesületnek a harmincas évek elején 400 tagja volt.375 A magyar kormány az első években az anyaországban tanuló egyetemi hallgatók helyzetét átmenetinek tekintette. A gyors területi revízió reményében arra számított, hogy hamarosan a szülőföldjükön fejezhetik be majd tanulmányaikat. A későbbi években pedig azzal számolt, hogy a diploma megszerzése után hazatérnek szülőföldjükre, és az ottani magyar kisebbség vezetői lesznek. A források hiányában nem tudunk pontos adatokkal szolgálni az elképzelések megvalósulásáról, azonban alig van tudomásunk olyan magyar értelmiségi tevékenységéről Csehszlovákiában a két világháború között, akik Magyarországon végezték az egyetemi vagy főiskolai tanulmányaikat. A csehszlovák hatóságok a Magyarországon végzett fiatal értelmiségiek diplomáját nem honosították. A Budapesten tanuló diákok részére 1925-ben a FESZ létrehozta a Hunfalvy Internátust. Az első iskolai évben 54-en, a következő évben 58-an laktak a kollégiumban. Felvételt csak jó előmenetelú, elsősorban csehszlovák állampolgársággal bíró felvidéki származású diákok nyerhettek. A diákok származási helyéről részletes kimutatás csupán az 1926/1927-es tanévből áll rendelkezésünkre. Lakhely szerint az 58 lakóból legtöbben Abaúj-Torna (10), Bereg (9) és Nyitra megyéből (9) voltak. A szakok megoszlása szerint legtöbben
