Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
III. A húszas évek elejétől a második nemzetgyűlési választásokig
108 A húszas évek elejétől 1925-ig kisebb mennyiség valamennyi között’’ - mondta Palkovich Viktor képviselő az 1924. évi költségvetés vitájában.369 A legriasztóbb a helyzet azonban a tanítóképzés terén volt. „A jelen költségvetés szerint az állam a tanító-, óvónő- és bábaképzés fenntartására 18 millió 731 183 koronát fordít. Ebből az összegből 54 tanító-, óvónő-, és bábaképzőintézetet tart fenn és pedig 41 csehet és szlovákot, 12 németet és egy oroszt, de egyetlen magyart sem. A magyarság tanítóképző intézetének fenntartására számarányához képest 1 millió 43 326 koronát kellene fordítani s ebből az összegből legalább három magyar tanítóképzőt lehetne fenntartani. Az állam azonban a magyar tanítók képzését egyáltalán nem tartja fontosnak s ennek következménye az, hogy számos magyar helyen szünetel az elemi iskolai oktatás magyar tanítók hiányában.’’370 E tények ismeretében meglepő, hogy a magyarországi támogatáson belül az iskolaügyre aránylag milyen kevés összeget fordítottak. Különösen szembetűnő ez az aránytalanság a politikai pártoknak nyújtott támogatással összevetve. További kutatások tisztázhatják, hogy a magyar nyelvű oktatás számára milyen jelentőségű volt az anyaországi támogatás. A magyar oktatásügyet az impériumváltás után a legnagyobb veszteség az egyetemi és a főiskolai oktatás terén érte. Az utóbbit az államfordulatot követő néhány éven belül teljesen felszámoltak. A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemet az állam lefoglalta, és szlovák tannyelvű egyetemmé alakította. A magyar tannyelvű gimnáziumokat és középiskolákat is gyors ütemben építették le. A két világháború között mindössze 5 magyar tannyelvű gimnázium működött Csehszlovákiában. A húszas évek elejére a magyar gimnáziumi oktatás terén is hiány mutatkozott. Különösen az északi városi magyar szórványok kerültek nehéz helyzetbe, melyek az elemi iskoláikat is elvesztették. Az anyaország részéről érkező anyagi támogatás igyekezett ezeket a kedvezőtlen jelenségeket ellensúlyozni, a magyar nyelvű oktatást fenntartani. A Thököly Szövetség részéről a szepességi és a Sáros megyei evangélikus magyar iskolák rendszeres támogatást kaptak. Ennek a támogatásnak köszönhetően tudott fennmaradni az egész két háború közötti időszakban a magyar evangélikus elemi iskola Eperjesen. A Thököly Szövetség több Gömör megyei evangélikus iskolát is támogatásban részesített. Az ezeknek szánt összeg gyakran Szent-lvány József közvetítésével jutott el az egyes intézményekhez. A magyar nyelvű tanítóképzést is csaknem teljesen fölszámolták a húszas évek elején, ezért volt nagy jelentősége a pozsonyi Orsolya-rend által fenntartott női tanítóképzőnek, amely 1922-től szere-
