Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Dr. Tóth Béla: A Magyar Kamara, telepítések a 18. sz. első harmadában Magyarországon és ami mögöttük van
Dr. Tóth Béla halom, Csaba, Öcsöd, Doboz, Körösladány, Gyoma és Vésztő birtokokat. A jéghegy csúcsát felmutató felsorolásunk alapján is feltételezhető, hogy per pert követett, amelynek az alapját az ősiségen alapuló örökösödési jog szolgáltatta. A főurak, papok, nemesek így ismét csak egymással voltak elfoglalva és nem az ország sorsával törődtek. Szembe kerültek az idegen nemzetiségű új birtokosokkal is, akiknek egy jelentős része, aki nem igen tudott mit kezdeni a földdel, hamarosan el is adta frissen szerzett birtokait. És még egy nagyon lényeges észrevételre szeretném felhfvni a figyelmet: Marczali Henrik a korszakot bemutató tanulmányokban ( A Magyar Nemzet története. 8. köt. 83. o. Szerk: Szilágyi Sándor) egyértelműen megfogalmazta: már nem az élet és a vagyon oltalma a nemzet főfoglalkozása, hanem annak élvezete. A 18. század egészére jellemző életmódváltás az 1720-as évektől kezdve a magyar főurakat is elérte. Lerombolt váraik helyett - mert a Habsburgok nem bírták elviselni a felfegyverzett magyar gondolatát sem - a várurak leszorultak a völgyekbe, síkságokra és ott építették fel kastélyaikat. Pozsonyt körülveszik ezek legszebb és legkorábbi példái: Pálfy János királyfalvai, Esterházy József cseklészi, a Batthyányiak, Erdődyek kastélyai a Dunántúl különböző nyugati részein. A sok-sok ellenségeskedés, szembeszállás, praktika mellett a még sokáig tartó vallási küzdelmek következtében is kettészakadni látszott az ország, s ha még mindez nem volt elég a bajnak, akkor az 1714-ig szinte folytonosan pusztító pestist is meg kell említenünk, amely elsősorban hatalmas halálozási aránnyal sorvasztotta az országot, ugyanakkor el is zárva az országrészeket egymástól. A Habsburg praktikákhoz tartozott az az intézkedés is, hogy Bánátban, Bácskában, Temesi vidékeken, tehát a Dunától, a Marostól délre hatalmas területeket szakítottak ki az országból az udvari kamara gondjaira bízva az irányításukat. Ezek a területek kamarai birtokok lettek és a magyar közigazgatás és az országgyűlés hatásköréből egyaránt kikerültek. Az elmondottak mind-mind befolyásolták a telepítések megindításának szükségességét. Az, hogy a magyar munkaerő áttelepítésére mégsem kerülhetett sor legálisan eb-96