Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Weinbergerová Mária: Zsidó települések Szlovákia területén
Weinbergerová Mária mán is, aki egyike volt a hitközség jelentős személyiségeinek. A 19. század folyamán és a 20. század elején a városban a zsidók létszáma alaposan megnövekedett. 1851-ben 800 zsidó lakos élt itt, hét évvel később számuk elérte a 1026-ot, 1919-ben 2108-an voltak, 1935-ben már 3300 lelket számláltak, közülük kb. 800 volt az ortodox. Többnyire kereskedők és kézművesek voltak, de sokan különböző egyetemi végzettséggel is rendelkeztek. Komáromból származott Breuer József, aki Haifában mint műszaki profeszszor működött és számos vízellátási tervezet szerzője volt Izraelben. Az utolsó neológ rabbi Dr. Waldmann Ernő, az ortodox rabbi Lefkovič Jozua volt. Mindkettőjüket híveikkel együtt deportálták. Tejfalu - az adott térség legrégibb zsidó központjaihoz tartozik. A hitközség már a 18. században létezett, a rabbinátus központja volt, ahol iskola is működött és anyakönyvet vezetett. A szomszéd falvak zsidó lakosai is a tejfalui rabbinátushöz tartoztak. A környékbeli zsidók a tejfalui zsinagógát látogatták és az itteni temetőbe hántolták el a halottaikat. 1851-ben 329 zsidó és 525 keresztény élt itt. 1858-ban 330 és 1919-ben csupán 43 volt a zsidók száma. Valószínűleg Somorjára költöztek, ahol 1858-ban még egyetlen zsidó sem élt. Nagymagyar - már a 18. század folyamán éltek itt zsidók. A 19. században már jesiva és több zsidó egylet is létezett itt (mint pl. a bócherek - a jesiva hallgatóinak -, valamint a szegények ruházkodását segítő egylet, női jótékonysági egylet, stb.) A hitközségnek saját zsinagógája és temetője volt. 1851-ben a hitközségnek 285, hét évvel később 520, és 1919-ben 661 tagja volt. Szene - a levéltári dokumentumok adatai már a 15. századtól kezdve tanúskodnak a zsidók ittlétéről. 1851- ben 69, 1858-ben 70, 1919-ben 423 volt a zsidó lakosok száma. Saját zsinagógájuk, temetőjük, mikvéjük, és chevra kadisa egyletük is volt. Emmanuel Bresnitz volt az utolsó rabbijuk, kit a hitközség majdnem minden tagjával együtt deportáltak. Szered - a régi síremlékek alapján feltételezhetjük, hogy már a 17. század folyamán létezett itt a zsidó hitközség. Szeredben volt a rabbinátus székhelye. A hitközségnek megvolt a zsinagógája, iskolája, mikvéje, vágóhídja és 58
