Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Weinbergerová Mária: Zsidó települések Szlovákia területén
Weinbergerová Mária városban és faluban többségben voltak a zsidó lakosok, sőt, néhányban több mint 50%-os arányban, tehát túlsúlyban is voltak, mint pl. Dunaszerdahelyen, Hunfalván, Liptószentmiklóson, Vágújhelyen. /8/ Éppen ebben a korszakban következett be a magyarországi zsidók életében az a belső viszály, mely döntő hatással volt a hitközségek további fejlődésére. Az 1868-ban összehívott budapesti kongresszuson a zsidók képviselői nem jutottak megegyezésre, szakításra került sor. A zsidóság szervezetileg három elkülönülő egységre oszlott: /9/ a konzervatív szabályzatot elismerő ortodox zsidóságra, a kongresszus határozatait elfogadó kongresszusi - neológ zsidóságra, valamint a kongresszus előtti állapotok fenntartására törekvő, ún. status quo ante alapon álló csoportokra. Néhány eredeti hitközség fennmaradt, néhány pedig két- sőt háromfelé is osztódott. Az új hitközségek mindegyike igyekezett az adott lehetőségeken belül saját zsinagógát, temetőt, iskolát, rabbit és a többi alkalmazottat fenntartani. Erre azonban nem volt mindig lehetőség, de a hitközségek továbbra is igyekeztek fenntartani az iskolát, másutt, a hagyományos központokban a rabbiiskolát - jesivát- is. Néhány jesiva (zsidó hittudományi magasabb szintű iskola a Talmud tanítására) aránylag nagy számú hallgatóval- bócherrel - rendelkezett, mint pl. a hírneves pozsonyi jesiva, melyet Chatam Sofer rabbi után neveztek el, vagy pedig a nyitrai jesiva, illetve a közismert hunfalvai rabbiiskola. Ortodox meggyőződésűek maradtak a zsidó települések Nyugat-Szlovákiában - Galántán, Dunaszerdahelyen és más kisebb környékbeli községekben. A magyarországi ortodoxia központja Pozsonyban volt. A hitközségi falvakon belül művelődési és jótékonysági egyletek, alapítványok tevékenykedtek, melyek az árvaházakat, az idősek otthonait, a kóserkonyhákat, a sportklubokat támogatták. A 19. század végén, a 20. század elején a mai Szlovákia területén is jelentkeztek a zsidó nacionalizmus és cionizmus eszméi. Az első világháborút és a Csehszlovák Köztársaság megalakulását követő korszakban a hitközségek helyzete szinte változatlan maradt. A status quo ante hitközségek fokozatosan csatlakoztak vagy az ortodox vagy pedig a neológ hitközségekhez. Mindkét típus saját központtal rendelkezett, amelynek megvolt az elnöksége, irodahelyiségei és 54
