Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Weinbergerová Mária: Zsidó települések Szlovákia területén
Zsidó települések Szlovákia területén így képviselték tagjaikat. A Csehszlovák Köztársaság fennállása alatt a zsidó polgárok életfeltételei gazdasági, szociális és kulturális szempontból egyaránt kielégitőek voltak. /10/ Eperjesen a huszas évek vége felé zsidó múzeumot alapítottak. A harmincas években mintegy válaszként az egyre inkább fokozódó antiszemita megnyilvánulásokra Szlovákiában is egyre nagyobb támogatást nyertek a cionista eszmék. A harmincas évek végén foglalkozni kezdtek a zsidó kérdéssel és annak megoldásával. A szlovák nemzetgyűlés a zsidók korlátozására több szabályozó rendelet fogadott el azzal a szándékkal, hogy megfossza a csaknem 90 000 szlovákiai zsidót jövedelmétől és vagyonától és kiköltözésre kényszerítse őket. A szlovákiai zsidó közösségek egyetlen képviselője a Központi Zsidó Hivatal (Židovská ústredná úradovňa) volt, mely helyett 1940-ben megalakult a Zsidó Központ (Ústredňa Židov). 1941. szeptember 9-én megjelent a 198. sz. kormányrendelet - az ún. zsidó kódex, mely megszabta a szlovákiai zsidók jogainak terjedelmét. 1942. március 26-án elindult az első transzport. /II/ A zsidók számára Szlovákia területén Szeredben, Novákyban és Vyhnén munkatáborokat, a nagy építkezések színhelyén pedig munkaközpontokat szerveztek. /12/ A felkelés után a munkatáborokat feloszlatták, néhányan, főleg a fiatalabbak közül, csatlakoztak a felkeléshez, az idősebbeket pedig deportálták. A háború után megalakult a Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége Szlovákiában (Ústredný zväz židovských náboženských obcí na Slovensku), mely egyesítette a hitközségeket. A tagok létszáma végül is nagyon alacsony volt, ugyanis a 40-es évek végén sokan elhurcolkodtak, főleg Izraelbe. Néhány szerény adat a régió egyes helységeiből, ahol léteztek zsidó hitközségek: Bátorkeszi - a temetőben 18. századbeli síremlékek is voltak, a hitközség itt tehát már aránylag régi eredetű. A hitközség kulturális színvonala magas volt, melynek ékes bizonyítéka az Érnek halacha (A tanítás völgye) c. héber lap, mely a 20. század 20-30-as éveiben jelent meg. A lap szerkesztője Izrael Reich rabbi volt. /13/ 1919-ben itt 221 zsidó élt./14/ 55
