Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Ivan Mrva: Felekezeti és politikai népvándorlások a Cseh Korona országaiból Pozsony és Nyitra vármegye területére a 16 - 19. század folyamán
Ivan Mrva olyan méreteket öltött, hogy 1712 folyamán három rendeletet adtak ki a morva kivándorlás megakadályozására. A rendeletek kiadása összefüggött a magyar telepítők tevékenységével, akik csábították a morva lakosokat az emigrációra. Az agitátorok azt ígérték, hogy aki mint telepes Magyarországon kíván élni, automatikusan felszabadítják a jobbágyság alól. A morva rendek és a cseh udvari kancellária tiltakozásai után Esterházy Pál nádor megígérte, hogy bizonyos intézkedéseket tesz majd a szökevények kiadására, de a valóságban sem neki, mint magánszemélynek, sem pedig mint a magyar nemesség képviselőjének nem állt az érdekében az új telepesek érkezésének megakadályozása. Néhány szökevényt azonban végül mégiscsak viszszaküldtek Morva- ill. Csehországba, de többnyire csak a törvény által is büntetett előéletű személyeket, mint a tolvajokat, rablókat. III. Károly uralkodása alatt a gazdasági és szociális jellegű migráció némileg csökkent, de az 1730-ban hozott rekatolizációs intézkedések miatt ismét megújult. Csak a Strážnice-i uradalomból 55 család szökött el, többségük a myjavai irtványokon telepedett le. Néhányan Ábrahámon, Pusztafödémesen találtak otthonra. Sőt, Pusztafödémesen még templomuk is volt. Az 1711-1730- as évek során a becslések szerint Morvaországot „eretnekség" miatt kb. 2000 személy hagyta el, többségük a mai Nyugat-Szlovákia területén maradt. Az Uhorské Hradište-i Schupler nevű esperes egykorú jelentésében a 18. századbeli morva kivándorlás fő okait a gazdasági viszonyokban látta. Szerinte hozzájárult a kivándorláshoz a só árának emelkedése, a hegyoldalak terméketlensége valamint az egyes uradalmak által megszabott magas bírságok is. Kedvezően befolyásolta a kivándorlást a magyar nemesség jóindulata, valamint előzékenysége a morva kivándorlókkal szemben. Nagyon érdekes és bizonyos mértékig meglepő a már idézett Schupler esperes által megadott további kivándorlási ok, ami szerinte a mai Szlovákia területén élő lakosok, főleg az evangélikusok magasabb műveltségi foka volt. A kivándorlást kiváltó okok között a gyerekek műveltségéről és neveléséről való gondoskodás is szerepelt, ugyanis csaknem minden szlovák gyermek Myjaván, Verbócon, Szobotisztén és másutt iskolába járt, jól olvasott, tanulta a hittant és ismerte az egyházi énekeket is. Minden faluban ugyanis egy vagy több tanító is mű44
