Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Ivan Mrva: Felekezeti és politikai népvándorlások a Cseh Korona országaiból Pozsony és Nyitra vármegye területére a 16 - 19. század folyamán
Felekezeti és politikai népvándorlások... ködött, amire a morva kis falucskákban nem volt példa. Schupler szerint a felsorolt tényezők a morva emigránsoknak a katolikus egyházból való kilépéséhez vezettek. /7/ 1752-ben megegyezés született a morva vezetés és a magyar kancellária között azoknak a morva kivándorlóknak a kiadásáról, akik az 1740-es évet követően hagyták el Morvaországot. Ezzel kapcsolatban aprólékos összeírásokat végeztek a menekültek számáról és új lakóhelyeikről. A statisztikai adatok szerint 12 év leforgása alatt Magyarország területére 1918 személy menekült, ebből 1486 volt a keresztény és 432 a zsidó. Kutatásunk szempontjából nagyon értékesek azok az adatok, melyek a kivándorlók magyarországi lakhelyéről tanúskodnak. Sajnos, 719 esetben a kitelepültek új lakhelye megállapítatlan maradt. A felsorolt adatokból kitűnik, hogy a kivándorlók döntő többsége Pozsony és Nyitra vármegye területén telepedett le, a már többször említett településeken: Holicson, Szakolcán, Szenicán, Verbócon, Malackán, Stomfán. A felsorolt városokon kívül főleg a sűrűbben lakott helyeken vagy azok közelében telepedtek le, mint pl. Bazin, Modor, Pozsony, Nyitra, Galgóc, Vág-Újhely. Érthető okokból kevésbé gyakran vándoroltak a magyarlakta területekre, de még így is szerepel az összeírásban Újvár és környéke, Komárom, Zseliz, Pest, a balatoni térség (itt 30 család telepedett le a Nová Lehota nevű falucskából), Debrecen, Temesvár és Erdély. /8/ A Cseh Korona országaiból induló, utolsó nagyobb méretű migrációs hullám szorosan összefügg Szilézia végleges elvesztésével és a morva - ill. a cseh országrészek pusztulásával a hétéves háború következtében. A cseh, morva és sziléziai menekültek aránylag gyorsan beolvadtak a hazai lakosság közé. Jelentősen hozzájárult ehhez az etnikai rokonság - a morva szlovákok és a magyarországi szlovákok esetében teljes etnikai identitásról lehet beszélni. A hagyományok, az óhazára vonatkozó emlékek azonban a mai napig is tovább élnek szájhagyomány formájában több településen is, mint pl. Tótmegyeren. /9/ A Cseh- ill. Morvaországból további, de okait tekintve egészen más jellegű népvándorlási hullám Magyarország területére 1849-ben, röviddel a forradalom leverését követő időszakban indult el. A provizórium idején 5 közigazgatási kerületi hivatal, distriktus, alakult-Pesten, Pozsonyban, 45
