Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Ivan Mrva: Felekezeti és politikai népvándorlások a Cseh Korona országaiból Pozsony és Nyitra vármegye területére a 16 - 19. század folyamán
Felekezeti és politikai népvándorlások... 12 paraszt menekült el családostul. A szeredi uradalomban telepedtek le, amelynek ura Esterházy Pál nádor volt. /5/ Esterházy Pál nádor kétségtelenül tudott a birtokán történt eseményekről, sőt még az udvari körök is csendes beleegyezésüket adták hozzá. /6/ Az olmützi káptalan uradalmából kivándorlók célja szintén Szered és környéke volt. Az agitátor itt egy bizonyos Baigar Frigyes volt, akinek a nővére Szereden élt. Baigar nővére elbeszélése alapján úgy ľrta le az életfeltételeket Magyarországon, hogy a morva jobbágyok először saját szemükkel akartak meggyőződni arról, és ezért kétszer is ellátogattak Szeredbe. A morva alattvalókat a magyar nemesek ígéreteikkel is csábították Magyaroszágra. A lakosság hangulatát a különböző megalapozatlan állítások is befolyásolták. Mint az egy vizsgálati iratból kitűnik, az egyik agitátor pl. azt állította, hogy Magyarországon olyan szabadság van, hogy a gyerekek után a szülőknek 10 aranyat adnak, ott ha jegy mérőt elvetnek, abból több terem, mint ha Morvaországban elvetnek négy mérőt. Egy másik agitátor viszont azt állította, hogy Magyarországon minden fiú után egy ökröt, minden lány után egy tehenet, minden személyre pedig 10 aranyat és 10 mérő gabonát adnak a letelepedőknek. A morva jobbágyok migrációja Magyarországra a morva rendek tiltakozását váltotta ki Bécsben. Tiltakozásuk a magyar kancellária rendre kiadott figyelmeztetéseit vonta maga után. Azonban Magyarországon mindent, ami a törvényellenes migrációval volt kapcsolatban, titokban tartottak. Csak néhány konkrét adatot ismerünk a morva emigránsok érkezéséről és azok letelepedéséről, azt is főleg régi földesuruk panaszaiból, vagy azoknak az emigránsoknak a vallomásaiból, akiket távozásukkor elfogtak. A migráció azonban minden kétséget kizárva a 17. század végén tömegessé vált. 1699-ben Morvaországban I. Lipót császár nevében a migrációt megtiltó rendeletet adtak ki, ez a jobbágyok Magyarországra való költözését volt hivatott megakadályozni. A népvándorlási hullámot csak II. Rákóczi Ferenc felkelése szakította félbe, de még annak leverése előtt, 1711-ben újra megújult a kivándorlás, sőt, akkor még tömegesebben, mint a 17. század végén. Az említett felkelés és az azt követő pestisjárvány következtében számtalan falu és város vált lakatlanná. A lakosság kivándorlása 43
