Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Jozek Klačka: Horvátok belelepülése Nyugat-Szlovákiába
Horvátok betelepülése Nyugat-Szlovákiába Mihály volt. 1553-ban Benics Miklós Kosztajnicáról és környékéről 80 szekéren telepített horvátokat Nagysenkőcre. 1558-ban Szakolcán telepedett le Horvát (alias Kiševič) János és László családja a Zágráb megyei Lomnicáról. Pozsonyban élnek a horvátországi Száva menti Turopoljából származó Koszkovics, Jancsetics és a jajcai Brankovics János Pál. 1594-ben lllésházy István telepitett a birtokaira sziszeki horvátokat. 1586-ban Rózsavölgyben él Katies Mátyás, aki többedmagával jött ide a Kupa folyó menti Zala faluból. Kučera K. a könyvében /25/ valószínűnek tartja, hogy a Szakolca melletti Horvátberek lakosai a Száva és a Szutla között elterülő ún. Zagoriából, a susegradi - stubiči uradalomban található Alsó- és Felsősenkovecz falvakból jöttek. Tobler /26/ szerint az őshaza a szlavóniai Moszlavina, a Kupa és Una folyók közti térség nyugati része. Legvalószínűbb, hogy Szlovákiába Sziszek, Kosztajnica, Csázma, Krizsevác, Koprivnica, Kladuša, Slunj, Primišl és Krstinja környékéről települtek horvátok. /27/ A horvátok életkörülményei az új hazában aszerint különböztek egymástól, hogy az uradalmakon, ahová települtek, milyen viszonyok uralkodtak. Hasonlítsunk össze két uradalmat: Serédy a birtokain élő lakókat évi 50 igás és 20 iga nélküli nap ledolgozására kényszeríti. A házatlan szegény zsellérek is kötelesek ledolgozni évente 50 napot és 2 napot kaszálás idején. A prefektus kívánsága szerint még a török veszedelem idején is kötelesek voltak két-három hetet dolgozni. Bármilyen időjárás közepette kötelesek voltak kihajtani a marhákat és éjjel-nappal őrizni azokat, s feleségükkel és gyerekeikkel addig kint kellett tartózkodniuk a földeken. Ünnepnapokon is dolgozniuk kellett, főleg a borostyánkői vár építésén, ahol állítólag már néhány lovat tönkretettek. A jobbágyok sorsa állítólag olyan nyomorúságos volt, hogy az még a törököket is meghatotta. /28/ lllésházy 1594-ben Sziszekről telepített jobbágyokat Nagysenkőc területére, hogy irtsák ki a bokrokat és az irtásterületen hozzák létre a Kis-Sziszek falut. A legelőket használják közösen a nagysenkőciekkel és a fát a bazini erdőkből szerezzék be. 12 évre felmentést kapnak minden adófizetés és munka alól. A szokás szerint azonban végezzenek évente 40 napi zsellér-gyalogszolgálatot Bazin váránál. Sajnos, II. Miksa császár sem volt nagyon kegyes a horvát telepesekkel szemben. Az alsó-osztrák rendek kéré-31
