Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Jozek Klačka: Horvátok belelepülése Nyugat-Szlovákiába
Horvátok betelepülése Nyugat-Szlovákiába és javítása, s a robotot és a természetbeni adózást felváltó, állandóan növekvő pénzbeni adózás, a renta. A jobbágyok helyzetére kedvezőtlenül hatottak az állandó viszályok és hadakozások, melyeket tulajdonképpen a jobbágyok finanszíroztak különleges hadiadók fizetésével. A zavargások tönkretették a mezőgazdasági településeket, a földeken a termést, az istállóban az állatokat, s megtizedelték a lakosságot. Hatalmas beavatkozást jelentett a Balkán-félsziget s Közép - Európa nagy részének életébe a török hódítás. A török lovas csapatok Horvátország területén első alkalommal a 15. század 70-80-as éveiben végeztek pusztítást. A horvát nemesség védelmi erejét a törökök a Krbava mezei Udbina melletti csatában verték le 1493-ban. Ezután hétévi békeidőszak következett, amit a törökök szegtek meg. A horvát bánok az ország más részéről nem kaptak segítséget, így a török seregek elfoglalták az egyes erődöket. /6/ Miután I. Szulejmán szultán elhatározta, hogy meghódítja egész Magyarországot, II. Lajos király nem nagy számú katonasággal s Batthyány bán csapatával együtt a Mohácsi mezőn szembeszállt vele. A magyar-horvát csapatok mintegy másfél óra leforgása alatt megsemmisítő vereséget szenvedtek. Ezután a csata után a törökök elfoglalták Szlavónia déli részét. A szabácsi, belgrádi és jajcai erődök elestével 1528-ban a törökök utat nyertek Horvátország belsejébe. II. Lajos halálával (a mohácsi csatából menekülve a megáradt patak vizébe fulladt) felszínre került az országban uralkodó széthúzás és anarchia, s a török elleni védelemre való képtelenség. A törökök ezzel hathatósan éltek is, elfoglalták Budát, s nagyobb ellenállás nélkül haladtak Bécs felé (1529, 1532). A további fejleményeket már a fentiekben jeleztük. Figyelmeztetni akarunk a Magyarország déli részein élő lakosságnak az ország biztonságosabb, belső részeibe - beleértve az ország északi részeit is - való vándorlásának egyik legalapvetőbb okára. A falvak és földek fosztogatása, pusztítása, a lakosság rabszolgaságba hajtása, hurcolása, a nők és a gyermekek mészárlása a hirtelen lovassági rajtaütések, támadások idején félelmet keltett a nemesség és a jobbágyság körében egyaránt. Nagyobb lett a félelem, mint az ismeretlennel szembeni bizonytalanság, s így, főleg az említett krbavai csata után megindul a lakosság nagyméretű migrációja, át-27
