Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Jozek Klačka: Horvátok belelepülése Nyugat-Szlovákiába
Jozef Klačka tonát küldött segítségül öccsének, Ferdinándnak, s a Tiszánál és a Szinánál leverik Szapolyai seregeit. Szapolyai a törökökhöz fordult segítségért. A törökök újra meghódították Magyarország déli részeit és elfoglalták Budát. Ferdinánd hatalma leszűkült a nyugat-szlovákiai és a dunántúli megyék területére. Több mint tíz évig folyt a küzdelem a magyar trónért. Az 1538. évi nagyváradi békével a két király végül kölcsönösen elismerte egymást. Ferdinánd kezébe az ország nyugati része, a mai Szlovákia területe (Kassát és a kelet-szlovákiai megyék egy részét kivéve) és Horvátország került, Szapolyainak Erdély és Magyarország északkeleti része jutott. Szapolyai halála után az ő része is Ferdinándé lett volna, aki így kárpótolhatta volna Szapolyai örököseit a Habsburg-birodalom más részein fekvő birtokokkal. Az 1540-es évek elején a török hadjáratok következtében az ország három részre szakadt: a török fennhatóság alatt levő területre, a Habsburgok kezében levő ún. királyi Magyarországra /2/ és az erdélyi fejedelemségre. A 16. század első felében nagy változások mennek végbe a birtokviszonyokban. Ferdinánd a maga hűséges alattvalóinak adományozza az ellenségtől elkobzott birtokokat. A földeknek több mint egyharmada a főurak (mágnások) kezébe kerül. /3/ A törökellenes harcokkal összefüggésben új nagybirtokosok jelennek meg, akik a háború idején gazdagodtak meg, s katonai érdemeikért királyi jutalomban részesültek. /4/ A gazdasági fejlődés új útkeresése a hűbérurak kezében összpontosuló nagybirtokokon megjelenő majorsági gazdálkodásban, halászatban, sörgyártásban nyilvánul meg. A robotjáradékot, a természetbeni jobbágyszolgáltatást felváltja a pénzjáradék. A szántóföldek túlnyomó többségét használati jog alapján a jobbágyok művelték. Miután a magyar nemesség nem volt adóköteles, így a jobbágyok viselték földesuruk helyett az uralkodóval szembeni összes kötelességet és kötelezettséget. Megkezdődik a jobbágyok szabad költözködési jogának korlátozása. Főleg a közép- és a kisnemesség igyekszik a jobbágyokat teljesen földhöz kötni. A nagybirtokosoknak is szükségük van munkaerőre és igyekszenek újratelepíteni az elhagyott birtokokat. Megkezdődik a jobbágyok erőszakos elhurcolása, s a már elvándoroltak visszatérésre kényszerítése. /5/ Újabb megterhelést jelentett a jobbágyok számára a katonai védelmi rendszerek kiépítése, az utak és hidak építése 26
