Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)

Eva Vrabcová: Az első földreform és a belső kolonizáció a Csallóközben

Eva Vrabcová zott ez a rendelet a maradék birtokokra ill. birtokosokra is, csupán azzal a különbséggel, hogy az ő esetükben a va­gyonszerzést bizonyító dokumentumok mellett nemzeti és állami megbízhatóságukat is igazolniuk kellett. Azok a bir­tokok, amelyekért az eredeti tulajdonosaik - esetleg azok jogi képviselői, bérlői - a megadott határidőig nem jelent­keztek, vagy nem tudták igazolni igényeik jogosságát, az ál­lam tulajdonába kerültek, és a II. földreform céljaira lettek felhasznáva. /19/ A csallóközi telepesfalvak - kolóniák Szlovákiában az elsők között jöttek létre még 1921-ben. A cseh telepesek jelenléte Új-majorban (Nový Svet) viszont visszavezethető egészen a 17. századba. A levéltári források szerint a Csallóközben összesen 18 állami és 3 magán telep jött létre. A telepítés során 9 467, 2775 hektár földet jutattak összesen 18 nagybirtokból. 698 gazdasági egységet hoztak létre 3-től 20 hektárig ter­jedő nagyságban. A kialakított telepeken - kolóniákon 1929-ben összesen 3297 lakos élt. Az 1938. november 2- án készült statisztika szerint 254 család vallotta magát szlovák, 46 család cseh, 244 morva, 99 magyar és 3 né­met nemzetiségűnek. 14 család alkotta a magyarországi, jugoszláviai és bulgáriai reemigránsok csoportját. A statisz­tika szerint a csallóközi telepeken a telepesek többségét a szlovákok és a morvák képezték. A magyar nemzetiségűek csoportját a volt nagybirtokok mezőgazdasági munkásai, béresei alkották, akik a juttatást a megszűnt munkalehető­ség kárpótlásaként kapták. Az első telepesfalu - Hviez­doslavov és Miloslavov - 1921- ben alakult. Hviezdoslavov, 1936-ban önálló politikai községgé ala­kult. Vörösmajor, Józsefmajor és Németsők egyesítésével jött létre Csallőközcsütörtök és Béke kataszterében. Németsókot csak 1928-ban csatolták a kolóniához. Terüle­tét az írásos források már 1402-ben említik. A lakosok szá­ma 1924-ben 180,1929-ben viszont már 310 volt. Hatvan­­kilenc telepescsalád összesen 796,1033 hektár földet ka­pott a szenckirályfai központú Pálffy, a béke-gombai Wiener-Welten nagybirtokból és Pongrácz Frigyes nagyszar­vai birtokából. A telepesek többsége (49) 3-től 20 hektárig terjedő, 20 hektáron felüli juttatásban 8 telepescsalád ré­szesült. Hviezdoslavovban nyílt meg az első szlovák tan­nyelvű elemi iskola a Csallóközben 1922-ben. Az eredeti 178

Next

/
Thumbnails
Contents