Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Eva Vrabcová: Az első földreform és a belső kolonizáció a Csallóközben
Az első földreform és a belső kolonizáció... telepesek szlovák, magyar valamint orosz és lengyel nemzetiségűek voltak. Az 1938-as statisztika szerint viszont az ott élő 69 család közül 21 volt szlovák, 18 morva, 15 cseh, 14 magyar és 1 német nemzetiségű. Felekezeti szempontból a telepesek többsége római katolikus és ágostai evangélikus vallásé volt. 1921-től 1933-ig a gazdasági bizottság elnöki tisztét Karol Svoboda, majd Juraj Katzel töltötte be. A községben tűzoltóegylet, önsegélyző gazdasági szövetkezet és hitelszövetkezet működött. A községnek saját kultúrháza volt könyvtárral, ahol 2196 szépirodalmi és szakirodalmi mű valamint több fajta folyóirat állt az olvasók rendelkezésére. Az első bécsi döntés után a községet Magyarországhoz csatolták. Jelenleg a Dunaszerdahelyi járás egyik önálló községe. Miloslavov, 1936-ig Miloslava néven ismert telepesközség. Annamajor és Erzsébetmajor egy részét foglalja magába. A Csallóköz nyugati részén terül el, Csallóközcsütörtök, Misérd (Mischdorf, Nové Košariská), Tores (Tartschendorf, Nová Lipnica) és Fél kataszterében. Annamajor és Erzsébetmajor részben a béke-gombai Wiener- Weiten s részben a fél-majorházi nagybirtokhoz tartozott, amely Strasser Lajos birtoka volt. 1921-ben 20 szlovák, 5 cseh és 14 magyarországi ill. jugoszláviai reemigráns család került a kolóniára. 1936-ban a gazdasági egységek száma 77-re emelkedett. A 77 család között 945,2036 hektár földet osztottak szét. A legtöbben 3-tól 20 hektárig terjedő juttatásban részesültek. 20 hektáron felül 3,3 hektárig terjedő földet viszont 14 család kapott. A telepnek 1929. január 1-én 254 lakosa volt. Többségük szlovák és cseh nemzetiségű volt, a vallási hovatartozás szempontjából viszont evangélikus és baptista. Az iskolaköteles gyermekek a kolónián kialakított egyosztályos iskolába jártak. A községben hitelszövetkezet, kultúrház és könyvtár is létesült 397 kötettel. A gazdasági bizottság elnöke Juraj Stanko volt, 1933-ban František Mikulec váltotta őt fel. Miloslavov azon telepesközségek egyike volt, amelyek 1938-ban nem kerültek Magyarországhoz. 1945 után Közép-Szlovákiáből érkeztek ide új telepesek. 1923-ban a Csallóközben további három telep (kolónia) alakult: Bellova Ves, Hurbanova Ves és Szenc-kolónia. Bellova Ves, Vitténypuszta helyén alakult. 1925-ben egyesítették Rónyai- és Csörgepusztával. A telep a somor-179
