Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Eva Vrabcová: Az első földreform és a belső kolonizáció a Csallóközben
Az első földreform és a belső kolonizáció... és Stráž. Ugyanakkor további 10 telep önállósulási kezdeményezése volt folyamatban. /13/ Az ingatlanok vásárlásával összefüggő pénzügyi problémákon túl a telepeseket leginkább a telepek rossz komunikációs hálózata aggasztotta. Gyakran éltek a környező világtól elzárva. A legtöbb telep-kolónia a már meglévő gazdasági udvarok, majorok helyén jött létre. A környező településekkel általában rossz minőségű földutak kötötték össze. A gazdasági és társadalmi fejlődés elengedhetetlen követelményévé vált a megfelelő minőségű úthálózat kiépítése. A Telepítési Osztály 1929-ben elvégzett felmérése 130 km rossz minőségű utat tartott nyilván a telepeken, ebből 73,8 km sürgős javításra szorult. Az utak rossz minősége befolyással volt a telepeken lakók műveltségi színvonalára valamint az egészségügyi ellátásra is. Saját iskolával és templommal csak néhány telep rendelkezett. Többnyire a telepesek éppen ezért a környező falvakat látogatták. A megfelelő összekötő utak még 1938-ra sem készültek el. Az úthálózat kiépítését Dél-Szlovákia Magyarországhoz való csatolása még jobban késleltette./14/ A telepítéssel érintett területeken az eredeti magyar lakosok és a szlovák, morva és cseh telepesek között nemzetiségi és szociális ellentétek alakultak ki. A statisztikai adatok szerint 1927. december 31-én a telepeken összesen 800 szlovák család élt (a telepesek 75%-a), szemben a 245 cseh és morva családdal (23%). Rajtuk kívül a telepesek között volt 18 ruszin, 4 magyar és 7 német család is. Az idézett statisztikai kimutatás 96 mezőgazdasági munkás ill. cseléd családot is tartalmaz. 110 család alkotta a szlovák és cseh reemigránsok csoportját, ugyanakkor a kimutatásban szerepel 135 légionárius család is. Felekezeti megoszlás szerint a telepescsaládok között volt 769 római katolikus, 201 ág. evangélikus, 65 baptista és 38 család a cseh testvérmozgalom tagja volt./15/ Mint ahogyan már rámutattunk, az állam minden igyekezete arra irányult, hogy segítse és támogassa a telepítést és a telepek gazdasági, kulturális fejlődését, valamint azok elszigeteltségének megszüntetését. Annak ellenére, hogy jelentős támogatást fordított a mezőgazdasági termelés fejlesztésére és külön támogatta a gyümölcs- és zöldségtermesztést, a selyemhernyótenyésztést és a dohánytermesztést a telepek továbbra is elszigeteltek maradtak. 175
