Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)

Eva Vrabcová: Az első földreform és a belső kolonizáció a Csallóközben

Eva Vrabcová A telepesek szociális összetétele is egyoldalú maradt. Többnyire kisgazdák voltak, kevés volt közöttük az iparos, kereskedő. Meghatározó jelleggel bírtak a családi kapcso­latok. Többnyire a közösségen belül házasultak. Ritkán hoz­tak házastársat más telepről, az anyatelepülésekről vi­szont még ennél is ritkábban. Ennek következtében az egyes telepeken genetikai problémák is jelentkeztek. 1938-ban a telepek fejlődését megszakította a novem­ber 2-án meghozott első bécsi döntés, amely a müncheni diktátum következményeként új határokat húzott Magyaror­szág és Cseh-szlovákia között. A döntés értelmében 1938. november 5-10-e között Dél-Szlovákia jelentős részét Ma­gyarországhoz csatolták. A telepek nagy része a visszacsatolt részen terült el. A létrehozott 57 telep közül Szlovákia területén csak 5 egész - a Nyitrai járásban lévő Poľný Kesov, Veľká Dolina, Tarán és Dögös, a Pozsonyi járásban Miloslavov - ill. egy telep ré­sze -tornőci telep - maradt, összesen 525 telepescsalád­dal. /16/ A bécsi döntés értelmében a Magyarországhoz csatolt telepeken összesen 2017 család maradt. Ebből 1300 volt szlovák, 555 cseh és morva valamint 162 ma­gyar nemzetiségű. A visszacsatolt területeken a telepesek között kitört a pánik. Néhányan önként elhagyták addigi lakóhelyeiket, a többség azonban maradt. A csehszlovák hadsereg kivonu­lása után a magyar lakosság néhány telepet önkényesen elfoglalt és kifosztott. A pozsonyi Országos Hivatal 1938. november 14-én egy rendeletben szólította fel a telepese­ket lakóhelyük elhagyására. A rendelet értelmében a cseh és morva telepesek azonnali hatállyal a történelmi ország­részekbe, eredeti lakhelyükre kerültek vissza, míg a szlo­vák telepesek átmenetileg ismerőseiknél, rokonaiknál let­tek elhelyezve, vagy visszatérhettek véglegesen eredeti lakhelyeikre. /17/ A Martin Miöura által vezetett cseh-szlovák küldöttség 1939. február 18-án egyezséget kötött a magyar féllel. Az egyezmény értelmében azok a telepesek, akik elhagyják Magyarországot, magukkal vihették minden ingóságukat. Az 1939. március 14-ét követő belpolitikai fordulat - Szlovákia önállóságának kikiáltása - nem kedvezett az egyezmény végrehajtásának. Ezt követően a visszacsatolt területeken élő cseh és szlovák telepesek teljesen magukra maradtak. 176

Next

/
Thumbnails
Contents