Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Eva Vrabcová: Az első földreform és a belső kolonizáció a Csallóközben
Eva Vrabcová nem szövetkezetek (lakás-, fogyasztási- és mezőgazdasági szövetkezetek), települések és más jogi személyek is kérhettek juttatást. A földkiutalás egyrészt kis földterületek osztásával valósult meg, amely a kisgazdák számát volt hivatott növelni. Ugyanakkor a földreform keretén belül kiutalásra kerültek nagyobb mezőgazdasági egységek is, amelyek meghaladták a 30 hektárt, az ún. maradék gazdaságok és az ún. mezőgazdasági oszthatatlan egységek ( roľnícke nediely), amelyek 6 és 10 hektár, de gyakran több mint 20 ha nagyságú mezőgazdasági területet foglaltak magukba. A mezőgazdaságilag oszthatatlan egységek önálló, önellátó mezőgazdasági gazdaságok létrehozására irányultak. A belső telepítés feladata volt az ország és elsősorban Szlovákia ritkábban lakott határvidékének, a Kisalföldnek, a Csallóköznek, a Kelet-szlovákiai síkságnak és a Kárpátaljának benépesítése. Szlovákiában az első földreform végrehajtása idején 504 173 ha mezőgazdasági terület állt a Központi Földhivatal rendelkezésére. Ebből 177 463 hektárt meghagytak az eredeti nagybirtokosok tulajdonában, 60 627 hektár került az 564 maradékbirtokos kezébe, 15 528 hektárt vettek át az erdőgazdaságok és 246 77 hektárt utaltak ki juttatásként a kisgazdáknak. /2/ Telepítési célokra mintegy 27 246 hektár földet használtak fel. A telepítés általános kérdéseit a magyar kormány már 1894-ben törvénnyel szabályozta. Az ezt követő 10 évben Magyarország területén 16 telep jött létre, összesen 4100 kát. hold (2359,14 ha) területen. Az egy telepre eső ingatlan nagysága elérte a 20-50 kát. holdat (10,9-27,2 ha) /3/. A csehszlovák állam megalakulása után végrehajtott telepítés a földreformról szóló törvény elfogadásával kezdődött 1921-ben és legnagyobb méreteit 1923 és 1926 között érte el. Annak ellenére, hogy a telepítés az egész állam területére vonatkozott, legnagyobb mértékben Szlovákiát és azon belül éppen a Csallóközt érintette, ahol kimutathatóan megváltoztatta a települések szerkezetét. Ennek az volt az oka, hogy Szlovákia népsűrűsége -1 km2 területre 61 személy - jóval alacsonyabb volt a történelmi országrészekkel szemben, ahol ugyanekkora területre 128 személyjutott. /4/ 170
