Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Eva Vrabcová: Az első földreform és a belső kolonizáció a Csallóközben
Az első földreform és a belső kolonizáció... Az új kolóniák a már meglévő települések mellett, vagy a nagybirtokok korábbi majorságain jöttek létre. Az utóbbiak zárt közösséget alkottak, többnyire az anyaközségtől távol terültek el, és néhány esetben önálló községgé is alakultak. /5/ A telepek megalakulásakor legfőbb tényezőként a hozzá tartozó földterület nagysága játszott szerepet, nemcsak a helyi, de az ide települt telepesek számára. Ugyanakkor szerepet játszott a termőföld és a majorokban található gazdasági épületek minősége, állapota. Szintén fontos volt, hogy a környéken biztosítva voltak-e a feltételek a telepek társadalmi-gazdasági fejlődéséhez. Nem volt elhanyagolható a telepítésre szánt gazdasági egységek (családok) kiválasztása sem. Előnyt élveztek a volt nagybirtokokon dolgozó bérmunkások, a kisgazdák, valamint az Oroszországból, Lengyelországból, Ausztriából és Amerikából érkezett reemigránsok, a volt légionáriusok, az árvái és a szepességi kérelmezők, továbbá a háziiparral foglalkozók. A Központi Telepítési Hivatal által létrehozott telepeken, kolóniákon kívül szövetkezeti és magánkolóniák is alakultak. A kolonizációnak ebben a formájában leginkább a pozsonyi székhelyű Szlovenszkói Telepítési Szövetkezet (Kolonizačné družstvo pre Slovensko), a Szlovák Liga, a pozsonyi Földhivatal és néhány magánszemély (Ignác Gessay és mások) is rész vett. /6/ Egy-egy telepesbirtok megvétele, a termelés megkezdése és az építkezési beruházások jelentős tőkét igényeltek. A telepesek - kolonisták segítésére, anyagi támogatására a prágai Állami Földhivatal mellett önálló alapot hoztak létre, melyből a prágai Országos Bank (Zemská banka) a pozsonyi kirendeltségén keresztül nyújtott hitelt az egyes telepeseknek. A légionárius telepeseknek az Állami Földhivatal mellett működő Cseh-szlovák Légionárius Alapból juttattak hitelt, amely a Nemzetvédelmi Minisztérium költségvetésére kapcsolódott. Egy hektár termőföld átlagos ára 2757 korona volt. Az első földreformot és a telepítést a prágai Állami Földhivatal irányította a körzeti hivatalok és a telepítési biztosok segítségével. Szlovákia területén Trencsénteplicén (később Trencsénbe költözött) és Zólyomban működött 171
