Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)
Bevezető - Horváthová Margita: Német betelepítés a Csallóközbe
Német betelepítés a Csallóközbe osztrák területeken (pl. Schüttet a Duna déli ágán, Hamburg és Maria Elend, Schiittau és Schütt Rschamend mellett). Bajorország keleti területein a Schiitt kifejezés mint vezetéknév fordul elő. Misérden (Mischdorf) a Schied kifejezést a gabonát tároló gödrökre és a gabonatároló kamrákra, illetve a magtárra is használják. Tekintettel arra, hogy a 12-13. századból a csallóközi német betelepülésről nem maradt fenn írásos adat, számos történész és művészettörténész a tárgyalt terület egyházi jellegű építőművészeti elemeit tartja a német kolonizáció fontos bizonyítékának. Ipolyi Arnold történész és Vaclav Mend művészettörténész munkáikban rámutattak, hogy a Csallóközben fennmaradt 13. századi templomok olyan román stíluselemeket tartalmaznak és olyan román-gótikus stílusban építették őket, amilyenek főleg Bajorországban fordulnak elő. Ezek a templomok a Csallóközben főleg a tatárjárást követő években épültek, amikor ezen a területen már jelen voltak a német telepesek. Mencl ezt a román-gótikus stílust eredeti német-telepes stílusnak nevezi. Ilyen jellegű templomok Szemétben (Kalinkovo), Gútorban, (Guttern), Csötörtökön (Loipersdorf), valamint Somorján (Sommerein), Békén és több más helyen is épültek. A misérdi Szent Márton templom még a tatárok pusztítása előtt, 1235-ben épült, szintén hasonló stíluselemeket tartalmaz. A régió legjelentősebb német betelepítésű falvai a következők: CSÖLLE (WALTERSDORF) A falu két része, az Oberwaltersdorf és az Unterwaltersdorf 1912-ben egyesült. Csölle sokáig az esztergomi érsekség birtoka volt. 1910-ben a falunak 272 lakosa és 49 háza volt. 1682-ben a falu lakosait, tekintettel az árvíz és a tűzvész okozta gazdasági károkra, felmentették az adófizetés alól. A középkorban a Csölle elnevezés gyakran Chellje, Chtirlle alakban jelenik meg - ennek példája Pál, pozsonyi kanonok, 1287-ben kelt oklevele. A 13. század elején Pozsonnyal kapcsolatban fordul elő von Waltersdorf gróf neve, melyet néhány történész (K. Kautz) a falu nevének kialakulásával kapcsol össze. 13
