Novák Veronika (szerk.): Migráció - Nostra Tempora 5. (Dunaszerdahely, 2001)

Bevezető - Horváthová Margita: Német betelepítés a Csallóközbe

Horváthova Margita

Az 1553-ban kelt összeírás szerint az esztergomi érsekségnek 7 portája, Farkas Ignácnak pedig 4 portája adózott. Csölle egyházügyi szempontból Misérdhez tartozott (katolikusok és evangélikusok is). A Szlovák állam idején fejeződött be a német tannyelvű iskola építése. 1910-ben a falu lakosságának 52%-a, 1921-ben 65,9%-a és 1930- ban 72,2%-a volt német.

MISÉRD - MISCHDORF

F. Beránek történész szerint az elnevezés Misde telepes vezetéknevéből származik. A község Szent Mártonnak felszentelt templomát már 1356-ban említik, amikor papja Péter nevezetű volt. Később még Pál nevű papjáról emlékeznek meg a források. A községben lévő templom egyben a csölleieket, a dénesdieket (Schildern) és a torcsiakat (Tartschendorf) is szolgálta. A 16-17. században a református egyház tulajdonába került, majd 1710-től ismét a római katolikus egyház tulajdona lett.

DÉNESD - SCHILDERN

Német dialektusban Jenesdi (Dénes névből). A korabeli adatok szerint 1266-tól már lakott volt a területe. IV. Béla adománylevelében Dyenis, Dienes változatokban említődik.

VEREKNYE

Vereknye Pozsonytól keletre fekszik, a Kis-Dunán keresztül a Csallóközbe vezető út mentén. Eredetileg a pozsonyi vár tartozéka volt. Betelepítése feltehetően kora középkori.

A falu első írásos említése III. András 1290-ben kelt oklevelében maradt fenn, aki felújította IV. László adományát a vereknyei Hercel fiainak, Mártonnak, Mátyásnak, Szórádnak Foch és Vavríne, valamint Myr falukra vonatkozóan, a Challo folyó (a Duna középkori elnevezése) felső folyásán lévő átkelőhellyel együtt.

A14. század közepén a vereknyei birtok gazdát cserélt. Fokozatosan a pozsonyi polgárok szereztek itt birtokot, hasonlóan más pozsony környéki falukhoz. A kereskedésből és a mesterségekből nyert tőkét Pozsony polgárai többnyire ingatlanokba fektették.

14